Téglagyári gondok Kisbéren 3. rész: Ahonnan még a vájár is megszökött

/A kép illusztráció – Fotó: Fortepan.hu/Nyári György adományozó/

Talán érdekes lehet, mit írtak a múltban a sajtóban, különböző tanulmányokban, könyvekben… –  Kisbérről és környékéről.

Alábbiakban Kisbérről olvashat egy cikket a 20. századból –  mégpedig 1987-ből:

FOLYTATÁS!

Téglagyári gondok Kisbéren

A rekonstrukció áldozatai

AHONNAN MÉG A VÁJÁR IS MEGSZÖKÖTT

Nem a fizetésekkel kezdődött. A gyár vezetői zül is kevesen gondolták, hogy az akkori, a közösség érdekében hozott intézkedések egyszer még a visszájukra fordulnak. Pedig így történt.

A thermopor-termékcsalád gyártása szinte „megtizedelte” a nehéz fizikai munkát végzőket. Az egyenként 12 kilogrammos, „fogás nélküli” téglák — amelyekből egy-egy műszak alatt több ezret kellett megmozgatni — még a legerősebb embert is megrogyasztották néhány nap alatt. Ebben az időben hagyta ott a gyárat a kemence-kocsirakók fele, valamint az egységrakat-képzők 80 százaléka.

A még itt maradottak tréfásan emlékeznek vissza arra a vájárra, aki azt hirdette fennhangon, hogy ő keményebb munkához szokott. Nem egész egy hónap múlva azonban csendben kikérte munkakönyvét. Azóta sem látták.

De az itt dolgozókat nemcsak a körülmények izgatják. A boríték hó végén vékonyabb, mint korábban. Ők dolgoznának, keresnének többet is, de nem tudnak. A termelés visszaesése, amely tőlük független, egy nagyreményű rekonstrukció zűrzavara, rajtuk csattan.

VIHARFELHŐK ÉS OPTIMIZMUS

Eredetileg 120 milliót szántak a rekonstrukcióra. Ebből 36 milliót elköltötték, a többi pénzre már nem számíthatnak. Csak saját erejükben bízhatnak Kisbéren. Azt tervezik, hogy januárban leállnak és a B— 30-as gépsort megerősítik, ezzel is csökkentve a gép ..darabosságát”. Nagy szerepe lesz továbbra is az újításoknak.

Nem tudni, mit hoz a jövő, de az biztos, hogy ezelőtt 3 évvel mindenki boldogabb volt a kisbéri téglagyárban. Rekonstrukció nélkül évi 45 millió tégla előállítására voltak képesek. Az idén már 30 millió is eredmény. Korábban hozzászoktak a nyereséghez. Most meg kell ismerkedniük a veszteség gondolatával. Egyben azonban hisznek: hogy lesz még „felfutó” a kisbéri téglagyár.

Miskei Ferenc”

Forrás: library.hungaricana.hu/Dolgozók Lapja, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)  / 1987-11-26 / 279. szám

 

VÉGE!

Írj Te először kommentet "Téglagyári gondok Kisbéren 3. rész: Ahonnan még a vájár is megszökött"

Írj kommentet

Az e-mail címed nem kerül publikálásra


*