/Képen: Az Ezerjó Vino Kft. laboratóriumában Garas Vilmosné vizsgálja Kis Bertalan borát– Lefutott az utolsó palack az első 5000-es szállítmányba a palackozó sorról. – Forrás:Library.hungaricana.hu/24 óra, 1994. március /
Talán érdekes lehet, mit írt a megyei sajtó a 20. században Kisbérről és környékéről.
Alább az 1990-es évek közepéről olvashat egy cikket:
„Ászári bor – nyugati exportra
A hatvanas évek végén Abasárról, jobban mondva Markazról érkezett a fiatal borász, Kis Bertalan Ászárra, s a tsz pincemestere lett. Az Eger környéki borvidék szülötte magával hozta a szőlőkultúra szeretetét, s megtalálta helyét Ászáron.
Teltek az évek változásokkal, tapasztalat- és tudásszerzéssel, napjainkban pedig Kis Bertalan elfogadta a kor kihívását – 1,5 hektáros ászári szürkebarát szőlejében apósával együtt olyan bort termelt, hogy elsőként rakhatta kamionba, s küldhette el saját címkéjével palackos borát Németországba, Kraichtal-Meinzingenbe, egy „szigorúan őrzött” közös piaci országba.
Mondja el ő maga, hogyan jutott el ide, s legyen ez amolyan útmutató-féle a többi történelmi borvidéki szőlősgazdának:
-Mindig szerettük volna a borunkat jó áron eladni. Ehelyett évekig, sőt évtizedekig szőlőként kis pénzért vesztegettük el a tsz-nek, a pincegazdaságnak. Pedig tudtuk, hogy minőségi borként kellene értékesíteni. De nem volt rá lehetőség. Nyugat felé meg pláne nem. Hiszen a Közös Piac országaiba – miután a januári magas szintű szerződéssel megnyílt a világ – nagyon kemény követelményeket állítottak a magyar borok elé. Ott csak a katalógusban bejegyzett, ellenőrizhető, „neves” borvidékről fogadnak be magyar bort.
-Én a családommal elhatároztam, hogy belevágok. Szakember vagyok, tudtam, hogy jó a borom, csak meg kell járni a kálváriát. Mást talán elborzasztott volna, engem nem. Ugyanis amellett, hogy igazolni kell a bor eredetét, származását, 28 (!) féle szabványvizsgálatnak kell alávetni a bort. Nem olcsó mulatság, nem kevés idő. Én rászántam, megérte. A borom, az „ászári szürkebarát” minden vizsgán átment.
– A feleségem az exportőr, piacot kutatott, s talált, így nyitva állt az út – irány a Közös Piac egyik célországa – Németország. Ehhez az kellett, hogy címkét csináltassak, a megfelelő üveget beszerezzem, s mert most már az Ezerjó Vino Kft.-nél megfelelő technológiával dolgozó palackozó is van, minden összeállt.
– Órákon belül megrakják a kamiont, amelyet Ottó Schuster úr, a forgalmazó küldött Kraichtal-Meinzingenből, ahol napokon belül a németek asztalára kerül az első – ászári, magángazda által termelt – szürkebarát.
-Van ennek az eseménynek egy üzenete is gazdatársaim számára, mégpedig az, hogy az ászári-neszmélyi borvidék tisztán termelt, jól kezelt termékeinek van nyugati piacuk. Csak neki kell fogni az előmunkálatoknak, rá kell szánni időt, pénzt, és útjára indítani a bort. Új piacot kell keresni és találni.
Ádám – Jusztin”
Forrás:Library.hungaricana.hu/24 óra, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám) / 1994-03-04 / 53. szám
Kiemelések tőlem – a szerk.
Írj Te először kommentet "“Ászári bor – nyugati exportra”"