“…sokan Amerikába vándoroltak ki….” – Akáról
/A kép illusztráció! – Fotó:Wikipedia/
Talán érdekes lehet, mit írtak a múltban a sajtóban, különböző tanulmányokban, könyvekben… – Kisbérről és környékéről.
/A kép illusztráció! – Fotó:Wikipedia/
Talán érdekes lehet, mit írtak a múltban a sajtóban, különböző tanulmányokban, könyvekben… – Kisbérről és környékéről.
/A kastély 1945 előtt/
Kisbér környékének települései sok évszázados, sokszor évezredes múltra tekintenek vissza. Mi most ennek egy rövidebb időszakába, a 20. századba pillantunk be – KÉPEKEN:
/Súr 1945. előtt/
Kisbér környékének települései sok évszázados, sokszor évezredes múltra tekintenek vissza. Mi most ennek egy rövidebb időszakába, a 20. századba pillantunk be – KÉPEKEN:
/Bakonyszombathely, templom és útkereszteződés: 82-es és 8218-as út – Forrás:Wikipedia, fotó:Civertan/
/A kép illusztráció/
Kisbér egyik fontos közúti összeköttetése a 8207-as számú főútvonal:
/a kép forrása: wikipedia – Fotó:Civertan/
A Szentkút Csatkától délkeletre fekszik kb. 1 km távolságra. Története és eredete homályba vész. A múlt század közepe táján, vagy talán már régebben is jártak zarándok hívek. A mai zarándoklatok 1862-ben indultak meg.
Talán érdekes lehet, mit írt a megyei sajtó a 20. században Kisbérről és környékéről.
Alább 2010-ből olvashat egy cikket:
(a vonal Szákszend közelében – forrás:wikipedia, fotó:Szeder László)
E sorok írója is jó néhány alkalommal utazott ezen a vasútvonalon – pontosabban annak egy részén-, Kisbér és Pápa között, hazafelé és vissza a pápai laktanyába annak idején…
A bakonyi betyárok a 19. századi Magyarországon a leghírhedtebbek, legrettegettebbek közé tartoztak. Az talán kevésbé ismert, hogy őkelméék bizony átjártak a Vértesbe is ezért – azért…
(Jellegzetes sokorói tájház – fotó:wikipedia, Bárdos Dezső)
Kisbér – amellett, hogy a “Bakony kapuja”-, jó helyen is fekszik: egyik oldalról közel a Vértes, máshonnan a Kisalföld, de itt van nem messze a Sokorói-dombság is.