A Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium hivatalos Facebook oldalán tette közzé, hogy idén 70 éves az intézmény.
Erről az alábbiakat írták bővebben – idézünk:
“70 éves a bakonyaljai Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium
„A hagyományok őrzése, a múlt becsülése a mi kötelességünk: az iskola tanáraié, diákjaié, mert a jelent értékelni és a jövőt formálni csak az tudja, aki a múltat ismeri, becsüli, minden értékét átveszi és továbbformálja:” (idézet a Táncsics Mihály Gimnázium 50 éves jubileumi évkönyvéből)
Minden megélt év ünnep, de kiemeltek ezek közül is a kerek évfordulók. A Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium 2021-ben 70 éves lett. Mármarosi Lászlóné az 50 éves jubileumra megjelent könyvben felidézte az iskola történetét:
„1951 a nagy fordulat éve volt Kisbéren. Jószándék, nagy akarat, sok utánjárás kellett ahhoz, hogy az első tanév megkezdődhessen a kisbéri középiskolában…
Az Oktatási Minisztérium engedélyt adott a kisbéri gimnázium megszervezésére, mely szerint az 1951/52-es tanévben megindulhat a tanítás. A gimnázium az leső tanévet ideiglenesen társbérlőként az általános iskola két termében kezdte meg 1951-ben.
Abban az épületben indult meg Kisbéren a középfokú oktatás, amelynek építése 1891-ben már befejezéséhez közeledett, ám akkor összesen négy tanteremmel rendelkezett. Később bővítették, majd 1930-ban emeletráépítéssel nyerte el az utcafronton a mai arculatát…
Az első érettségi vizsga 1954. június 11-én volt. Ebből a tényből az következik (mivel a középiskola csak 1951-ben jött létre) ennek az osztálynak a tanulói a gimnázium első osztályát máshol végezték: Komáromban, Tatán, Esztergomban stb.
Ez az osztály 27 fővel kezdte meg a második évet immár Kisbéren. Osztályfőnökük Pólya Dezső tanár úr volt, majd harmadik és negyedik osztályban Sági Ferenc állt az osztály élén. Ő vitte érettségire a gimnázium első osztályát. Az érettségire bocsátott tanulók létszáma 18 fő volt…”
Büszke vagyok, hogy egykori iskolám 70 éves !
Köszönettel tartozom Tanárainknak !
Eredményes, jó munkát, sok sikert kívánok!
1964-ben végzett diákjuk.
Máig ható négy, szép évet töltöttem többekkel a 60-as évek elején az iskolában, noha akkor sokszor nem ezt éreztem. Intézményvezető Asszony levele eszembe juttatta egy diáklány versét, amit a közelmúltban írt egy pályázatra. Tőle idézek minden bölcselkedés helyett. “…..Vártam, hogy az élet újra régi legyen. Suliba mehessek, igazi tanár legyen. ….”