/1. Festmény a kétéves Kincsemről (M. Hoeller nyomán) – Forrás:Library.hungaricana.hu / A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei/
Talán érdekes lehet, mit írtak a múltban a sajtóban, különböző tanulmányokban, könyvekben… – Kisbérről és környékéről.
Ezúttal a híres versenylóról, Kincsemről lesz szó – egy korabeli írást idézünk, TÖBB RÉSZBEN:
„I. TENYÉSZTÉSTÖRTÉNETI ADATOK
Kincsem
A múlt század utolsó harmadában telivér ló tenyészetéről lett híres a tápiószentmártoni Blaskovich-uradalom. A lótenyésztés és különösen a lósport történetében megörökítették nem egy tápiószentmártoni származású mén és kanca nevét, amelyek kisbéri társaikkal együtt az akkori tenyésztői munka magas színvonaláról tanúskodnak. A sok kiváló ló között legnagyobbnak a Kincsem nevű telivér kanca bizonyult, fogalommá lett nevét mai napig a „veretlen csodáló” jelzővel emlegeti a szakirodalom.
Kincsem 1874. március 17-én jött a világra, Tápiószentmártonban. Anyja a hazai telivértenyésztés legjelesebb kancájaként számon tartott családalapító Waternymph, a 60-as évek híres sárga színű versenylova. Apja az 1872-ben importált Cambuscan, eredeti hazájában a versenylovak első klasszisába tartozó sötétsárga mén. Kincsem csikó korában a tápiószentmártoni uradalomban nevelődött, majd egyéves kora után tulajdonosa gödi edzőpályára küldötte Hesp trénerhez, aki mindvégig Kincsem edzője maradt.
A fiatal Kincsem első nyilvános szereplése 1876. június 21-én Berlinben történt. Ekkor nyerte első versenyét a kétévesek futamában, amikor hosszú ugrásokkal egyedül járt elöl anélkül, hogy testét teljesen kinyújtotta volna, s ezzel magára vonta mind a szakértők, mind a lósportkedvelő közönség figyelmét. Ezt követően négy éven át egyik győzelmét a másik után aratta.
Kétéves korában tízszer lett első, mint hároméves 17-szer, mint négyéves 15-ször, mint ötéves 12-szer száguldott át győztesen a célon.
Vita csak egyetlen esetben, a 39. mérkőzésen merült fel. 1878. szeptember 9-én Baden-Badenben, noha egyesek Kincsem győzelmét egy fej hoszszal látni vélték, hivatalosan holtversenyt kiáltottak ki. Blaslcovich azonban a díjak megosztásába nem egyezett bele, ezért két óra múlva a versenyt megismételték, amikor is Kincsem fáradtan bár, de öt teljes hosszal verte meg ellenfelét...”
FOLYTATJUK – A szerk.
Forrás:Library.hungaricana.hu / A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei / Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970) / Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai
Írj Te először kommentet "Érdekességek, ritkaságok hírességeinkről: Kincsem a kisbéri csodaló – 1. rész"