Kisbér hazai-nemzetközi hírnevét – mint köztudomású – a Kisbéri ménesnek köszönheti. Történetéről keveset olvashatott oldalainkon, ezt igyekszünk pótolni most, több részben.
Első rész:
“…És most arról, hogyan kezdődött Kisbéren a lovasvilág. A ménes alapításakor, 1853-ban béke volt, s bár ez a béke elég gyönge lábakon állt, nem kellett kapkodni.
A hozzáértésen kívül talán épp e nyugalomnak köszönhető, hogy legjobb lovainknak, így vagy úgy, köze volt Kisbérhez, s ha ezt az állítást megfordítjuk, az jön ki belőle, hogy a ménes megszűnte óta nem volt igazán jó versenylovunk.
A méneskar emberei értették a dolgukat. Felismerték, hogy a jó eredmények feltétele, ha telivéreket vásárolnak Angliában. Így került Kisbérre 1865-ben egy Buccaneer nevű mén, amelyért 2600 fontot fizettek.
Aláírták a papírokat, vevő és eladó kezet fogott, azt hitték, mindenki megy a maga útján, s többé aligha látják egymást. Nem így történt. Az angolok, akik más lovára is figyelnek, főleg, ha az korábban az övék volt, egy idő után észrevették, hogy a mén utódai sorra nyerik a versenyeket. Nemcsak a kontinensen: náluk is, szinte az orruk előtt.
Bosszantó az ilyesmi, gyorsan menesztettek hát egy gentlemant Kisbérre, zsebét megtömték 20 ezer fonttal, amihez mellékelték az ajánlatot: hajlandók mind odaadni azt a sok pénzt, ha visszakapják Buccaneert.
No, sir, mondta Mengen Ferdinánd ezredes, a méneskari felügyelő, majd megvendégelte az angol férfiút, s jó időt kívánt neki a visszaúthoz. Az angolokat azonban nem olyan fából faragták, hogy könnyen feladjanak valamit, főleg, ha lóról van szó.
Hamarosan újabb embert indítottak útnak a távoli Magyarországra.
Az ő ajánlata másként szólt: 6000 fontért három évre visszabérlik a mént, utána viszont végleg a kisbérieké. Erre is nemet mondott az ezredes, ezt az urat is megvendégelte. Pár év múlva számokat írt egymás alá, majd összeadta őket.
A végeredmény az volt, hogy a Buccaneer-ivadékok 1878-ig csupán angol pályákon 678 060 fontot nyertek, de jól szerepeltek Németországban is, ahol 341 140 forintnak megfelelő pénzt galoppoztak össze.
Buccaneer legnevesebb fia Kisbér volt, amelyet máig jegyez minden lovaskönyv. Okkal, hisz 1876-ban megnyerte az angol derbit Epsomban, majd három hét múlva a francia Grand Prix-t Párizsban, másik fia pedig, Fenék, a bécsi és a hamburgi derbi győztese lett.
Minden jobb lap megírta, hogy a berlini Union Rennent ötven hoszszal nyerte, ehhez hasonlóra addig nem volt példa. Fenéktől mindenki nagy sikereket várt, sajnos ezek elmaradtak: baleset érte, s többé nem futhatott.
Ezek az eredmények tették ismertté a ménes nevét, ám igazi rangra Kisbér egy somogyi huszártiszt tehetsége révén emelkedett: Kozma Ferencről van szó, a magyar lótenyésztés legnagyobb alakjáról…”
Róla már a következő részben!
Forrás: Nyáry Gusztáv gyűjtéséből, Heti Válasz, 2003. május 23.
Írj Te először kommentet "A Kisbéri ménesről – A kezdetektől Kozma Ferencig"