A Magyar Királyi Lovarda épületegyüttes történetéről

A lovarda két oldalán, U alaprajzú, földszintes istálló- és gazdasági épületek. Jelentősen átalakítva. Az 1848-1849-es szabadságharc után Batthyány Kázmértól a birtokot elkobozták és I. Ferenc József rendeletére, 1853-ban, Királyi Katonai Méntelepet állítottak fel itt.

A település központjától D-re, a Batthyány-kastéllyal szemben fekvő területen álló U alakú épületek, melyek téglalap alaprajzú lovardát fognak közre. Nyereg, illetve kontytetősek, cserép- és palafedéssel.

A két istálló között szabadon álló, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület, cserépfedéssel.Lovarda:

Főhomlokzatát négy pilaszter osztja három részre; alul lábazat, felül az oromzat vonalát követő, a pilaszterek fölött golyvázódó három részes párkány zárja.

A párkány képszékében – részenként – bemélyedő tükrök kaptak helyet. A két szélső pilaszter tetején egy-egy akrotérion, a két középső közötti szegmentív záradéka fölötti lépcsőzetes oromzat tetején Kossuth-címer.

A középső tengelyben kisméretű, szegmentíves záródású, kőkeretes ajtó, vállmagasságból indított, a szegmentív vonalát követő szemöldökpárkánnyal; fölötte kétszer két konzolos, vasrácsos erkély, kettős erkélyajtóval: rézsűsen mélyednek a falfelületbe, szegmentíves záródásúak, fölöttük vállmagasságból indított, a kettős ívet követő szemöldök.

A szemöldökpárkány fölött óra. A két szélső tengelyben egy-egy nagyobb kapu, hasonló szemöldökpárkányokkal: az É-i szegmentíves záródású, a D-i cserélt, egyenes záródású.

Fölöttük az erkély magasságában fekvő nyolcszög alakú bemélyedő mezők.

A hátsó homlokzat – amennyire az állványok alatt látható – hasonló kialakítású.

Északi épület:

Szabadon álló, U alaprajzú, földszintes épület kontytetővel, cserépfedéssel. É-i szárnyához merőlegesen nyereg-, illetve lapostetős, cseréppel és hullámpalával fedett toldalékok épültek, így az eredeti alaprajz majdnem zártudvarossá egészült ki; e toldalékok azonban mind méretben, mind minőségben messze alulmúlják az épületet.

Ugyanez áll a K-i szárny udvari homlokzata elé épített hullámpalás toldalékra is. Az épületen lábazat és egyrészes párkány fut körbe, a falakat lizénák tagolják.

A külsõ homlokzatok tagolása elég jól megmaradt: Az egyenes záródású ablakok tagolt kerettel körbefogott, szegmentíves záródású, alul könyöklőpárkánnyal lezárt tükrökben helyezkednek el, a lizénák által kialakított falmezőket a párkány alatt ívsor díszíti.

A K-i szárny K-i homlokzatának középtengelyében kapu, kialakítása mint az ablakoké.

A szárnyak udvari homlokzatait szintén lizénák tagolják, nyílásrendszerük át van építve. Közepén, rizalitban nyíltak az eredeti bejáratok, legalábbis erre utalnak a ma befalazott, lizénás hármas szegmentívek.

Déli épület:

Szabadon álló, U alaprajzú, földszintes épület, udvari homlokzatai előtt kiugró épületrészekkel. Kontytetőjét pala fedi.

A homlokzatok tégláig le vannak csupaszítva, de a körbefutó lábazat, párkány és a faltagoló lizénák felismerhetőek. Nyilván a homlokzattagolás többi eleme is megegyezett az É-i épületéivel.

A K-i szárny K-i homlokzatán és elvétve még egy-két helyen megvannak az eredeti alakú nyílászárók, a többi ki van cserélve, javarészt háromosztatú ablakokra.

A szárnyak udvari homlokzatai is megegyeznek az É-i épületéivel, sőt, bizonyos szempontból épebbek is, mint amazok: lizénák, középütt háromszög-oromzatos rizalitban hármas szegmentívek a (befalazott) bejáratokkal, az oromzatban padlásajtóval.