(a templom)
Kisbér régmúltjával már több alkalommal foglalkoztunk. Nem véletlenül, hisz gazdag emlékekben, eseményekben, régen volt, illetve ma is meglévő műemlékekben egyaránt.
(Az első részt ugyanebben a rovatban („Abszolút Kisbér” – „Anno”) olvashatja.)
Folytatás:
„… A templomszentelési istentisztelet d. e. 10 órakor kezdődött. A templomajtóban Szeghalmy Bálint miskolci főmérnök, a templom tervezője és építési vezetője köszöntötte püspök úrat, átadva a templom kulcsát. Püspök úr az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek nevében megnyitván az ajtót, csakhamar felzengett az ének: Örül mi szívünk, mikor ezt halljuk: a templomba megyünk…
A 84. zsoltár 1—2. verrsének eléneklése után Lőke Károly esperes bibliát olvasott és megható imát mondott. Az igét Győry Elemér egyházkerületi főjegyző hirdette. A templom és az istentisztelet jelentőségéről szólva hangsúlyozta, hogy az istentisztelet fogalmában református értelmezés szerint nemcsak a gyülekezet nélkülözhetetlensége fejeződik ki, de benne van az istentisztelet; templomon kívül folytatásának szükségessége is.
A református ember egész életének istentiszteletnek kell lenni. Hétköznapi munkás életünkben, családi életünk tisztaságában, gyermekeink nevelésében és iskoláztatásában, az ifjúságunkról való gondviselésben, szegényeink gondozásában meg kell nyilvánulni annak, hogy mi templomos, bibliás nép vagyunk. Más felekezetek támaszkodhatnak kirájyi adományként rájuk szállt hatalmas birtokokra és a kegyúri jog sok terhet levesz a hiviek válláról, mi reformátusok nem támaszkodhatunk másra, csak Isten kegyelmére és híveink áldozatkészségére. De ez a kettő nekünk elég. Medgyasszay Vince püspök úr buzgó imádságban emelte a lelkeket Istenhez s kérte mennyei Atyánk áldását a kisbéri gyülekezet első templomára, az építőkre és adakozó lelkekre. Apostoli áldással adta át a templomot magasztos rendeltetésének. Dálnoki Veress Jenő székesfehérvári katonai esperes újszülöttet keresztelt, Kurucz Gyula ászár-kisbéri lelkipásztor a templomépítés történetét ismertette.
Alapos és tanulságos ismertetéséből megtudtuk, hogy a templom közadakozásból épült 26.000 P költséggel. Az építéshez igen tekintélyes összeggel járult hozzá a ménesbirtok azzal, hogy az építéshez szükséges téglát, kavicsot és homokot 3400 P értékben ingyen bocsátotta rendelkezésre. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 900, a székesfehérvári katonai egyházközség 500 P segélyt juttatott. Haftl Gyuláné 1000 P-t adományozott. Külön kiemelte dr. Balassa Sándor főgondnok buzgó és áldozatos fáradozását, ha õ nem lett volna, — úgymond — még ma nem állna ez a szép templom. A Himnusz és a 122. zsoltár 2. versének eléneklése fejezte be a lélekemelő istentiszteletet, mely magvetés volt áldott aratásra.
Istentisztelet végeztével Kurucz Gyula lelkipásztor az elemi iskolában bemutatta püspök úrnak az ászári, kisbéri és hántai presbitereket. Püspök úr közvetlen és megkapó szavakkal ,szólott hozzájuk, Vázolva a református presbiteri tiszt méltóságát, a presbiter hivatását. A beszéd szemmel láthatólag mély hatást tett a teljes számban megjelent presbiterekre. Déli 1 órakor a kaszinó nagytermében együtt ebédelt a gyülekezet és község vezetősége a vendégekkel. Felköszöntő nem hangzott el.
A kisbéri református templommal nemcsak Kisbér lett gazdagabb egy az Ige fényét árasztó úi aranvgyertyatartóval, ha,nem a magyar református templomépítészet is jelentős lépéssel haladt előre. Szeghalmy Bálint miskolci főmérnök, buzgó atyánkfia ezzel a templommal csak Dunántúlon nyolcadik templomát tervezte meg és segítette megépíteni. Szeghalmy Bálint a legönzetlenebbül, tisztán egyház és mőalkotás iránti szeretetből a magyar népművészet és építőművészet elemeinek felhasználásával olyan templomot tervez, melyekben a templom egész kiképzése, berendezése nemcsak egységes, de a református istentisztelet lényegének és Céljának a legjobban megfelel és így nagy mértékben előre viszi a magyar református templomépítészet korszerű kialakulását. A kisbéri református templom is műremek, mely mindenben magán viseli Szeghalmy Bálint templomépítészeti elgondolását, de mégsem sablonosan azonos a keszthelyi, a sümegi, tapolcai, magyaróvári és a többi általa tervezett templomokkal. Tudósító.”
(forrás:Dunántúli Protestáns Lap 52. évfolyam, 1941.)
Írj Te először kommentet "Rég volt, Kisbéren volt! – Amikor templomot szenteltek… 2. rész"