Kisbérnek évezredes múltja, és rengeteg történelmi emléke van. A várost ma a Bakony kapujaként emlegetjük, de régen lovaséletéről volt a leghíresebb, gondoljunk csak a Magyar Királyi Ménesbirtokra, híres lovaira.
/A képen a Lossonczy-telep/
A mai Kisbér környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is…
/Kisbér – Szálloda/
Kisbérnek évezredes múltja, és rengeteg történelmi emléke van. A várost ma a Bakony kapujaként emlegetjük, de régen lovaséletéről volt a leghíresebb, gondoljunk csak a Magyar Királyi Ménesbirtokra, híres lovaira.
(a kép illusztráció)
Bizonyára érdekes lehet, mit írt a megyei sajtó Kisbérről és környékéről több, mint fél évszázaddal ezelőtt. Egészen pontosan a Komárommegyei Dolgozók Lapja 1952. március 29-i számában.
/Magyar Királyi Állami Ménes kastély Kisbér – a ritka belső képek egyike a királyi ménesből/
A mai Kisbér környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is…
/Részlet a Ritter-faluból Üdvözlet Kisbérről Kiadja: Haftl Kálmán nyomdász Kisbéren/
(forrás:fortepan.hu/Urbán Tamás)
Igazi különlegességet láthatnak itt, mely biztos, hogy nem csak a kisbériek figyelmét keltheti fel. Színházi előadásból láthatnak képeket az 1900-as évekből, melyek Kisbéren készültek, ma is népszerű színművészek közreműködésével.
(Nagy-tó – forrás:wikimapia.org, fotó:Nagyi)
Területének földrajzi alakzata a patakvölgyekkel szabdalt síkság. A város határát keleten a Kethelyi-ér, középütt a török Bálint-ere és a Kutere-patak, nyugaton a Feketevíz-ér szeli át.
A Batthyány-kastéllyal szemben fekvő területen álló épületegyüttes. Középen, szabadon álló, téglalap alaprajzú, oromfalas, nyeregtetős, fedett lovardaépület. Romantikus vakolat-architektúrával, az oromfal csúcsán Kossuth-címer.