Kisbérnek évezredes múltja, és rengeteg történelmi emléke van. A várost ma a Bakony kapujaként emlegetjük, de régen lovaséletéről volt a leghíresebb, gondoljunk csak a Magyar Királyi Ménesbirtokra, híres lovaira.
Ezen kívül is bőven van mit feleleveníteni. Mivel lehetne a leghívebben, mint régi képekkel, képeslapokkal. Sorozatunk következő részével is elvisszük a régmúltba, mely érdekesebb, izgalmasabb, mint gondolná – folytatjuk sorozatunkat!
Kossúth Lajos utcza Kisbér
Fenti kép 1908-as
KISBÉR
Kastély templom a plébániával
Kozma Ferenc szobra
Hangya fogy. szövetkezet Nagyvendéglő
Ha már szó esett itt a Hangya szövetkezetről, nézzük meg, mi is volt az:
“Először az 1875.évi XXXVII. tv. szabályozta szövetkezeteket, gazdasági célú személyegyesülésként definiálva azt. Károlyi Sándor gróf, a hazai szövetkezeti mozgalmak kezdeményezőjének javaslatára, az 1870-es évektől kezdődően fogyasztási- és hitelszövetkezetek alakultak, köztük az 1898-ban alapított, legnagyobb taglétszámmal rendelkező Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, a Hangya,mely mezőgazdasági és ipari termékek beszerzésével és értékesítésével foglalkozott.
A Hangya taglétszáma 1914-ben megközelítőleg 200 000 volt. E nagy jelentőséggel bíró, erős szövetkezeti mozgalmakat 1947-ben az új szövetkezeti törvény szerint fokozatosan kezdték beterelni az állami ellenőrzés alá, a kibontakozó szocialista diktatúra a szövetkezeti mozgalmak államosítását és az erőszakos szövetkezetesítést tűzte zászlajára, így a 60-as évekre gyakorlatilag a mezőgazdasági földterületek csaknem egésze termelőszövetkezetek kezelésébe került, a tagok a korábbi saját földjükön a szövetkezet javára végeztek munkát.
Az erőszakos szövetkezetesítés rossz emlékeket hagyott a gazdálkodókban, akik a rendszerváltás után már nem akartak szövetkezetekben maradni, így tömegesen léptek ki, és ezáltal a mezőgazdasági szövetkezetek nagy része felszámolás alá került.” (forrás:wikipedia)
Írj Te először kommentet "Jöjjön velünk Kisbérre, a múlt század elejére – 2. rész: Képekkel"