(Park részlet – forrás:wikipedia – foótó:Sóhivatal)
Virtuálisan körbejárjuk a Kisbéri Járás településeit, számba vesszük a környék értékeit, érdekességeit – a teljesség igénye nélkül. Tartson velünk !
“Bakonysárkány Fejér megyével érintkezve, Komárom-Esztergom megye déli határán, a Bakony és a Vértes-hegység, valamint a Móri-árok lankáin terül el csodálatos erdőségekkel körülvéve.
A falu kialakításának jellegzetessége, hogy az udvarokat keresztben egymással érintkező pajtákkal zárták le, s az így kialakított pajtasor erődszerűen vette körül a települést.
Bakonysárkányról kiindulva könnyen megközelíthető Csesznek, Csókakő, Pannonhalma, valamint a környék kedvelt kirándulóhelye, a Kopasz-hegy is.
A község népessége: kb. 1000 fő.
A település, melynek elnevezése a török eredetű sárkány szóra vezethető vissza, elsőként III. Béla 1193-ban keltezett oklevelében nyert említést.
Többszöri tulajdonosváltás után, 1387-tõl a csókakői várbirtok részévé vált.
1543-ban török kézre került a falu, lakói elmenekültek, s újbóli betelepítése csak 1747-ben kezdődött meg.
1818-ban már német településként tartották számon Bakonysárkányt, lakói ekkor főként erdőirtásból, szántóföldi növénytermesztésből és állattartásból éltek.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei súlyosan érintették a települést, melynek az 1860-ban átadott Újszőny-Székesfehérvár vasútvonal megépítése átmeneti gazdasági fellendülést hozott.
A századvég természeti csapásai, a megélhetési nehézségek miatt az 1910-es évekre nagyszámú lakos vándorolt el a faluból.
A második világháború után a lakosság összetétele jelentősen megváltozott, a kitelepített német családok helyére mintegy száz új család költözött.
Bakonysárkányon napjainkban is a mezőgazdaság a legnagyobb foglalkoztató ágazat, azonban a munkaképes korúak jelentős része más településeken keresi meg a kenyérre valót.
A települést 1950-ben csatolták Fejér megyétől Komárom megyéhez. ” (forrás:bameva.hu)
Műemlékek a faluban:
Szent István Király Római Katolikus templom
A szabadon álló egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom a falú középpontjában helyezkedik el. A dél-keleti homlokzat előtt található a torony.
A szentély kontyolt nyeregtetővel rendelkezik. A szentély az épülethez az észak-keleti oldalon csatlakozik. A templom hajója és szentélye csehsüveg boltozatú.
A templom falképén látható keresztutat Jeges Ernő 1950-1953 között festette. A templom berendezése késő barokk.
A templom építésének ideje: 1774-1775, de 1804-1807 között romantikus elemekkel átépítették.
(forrás: KÖH műemléki jegyzék)
Bakonysárkányban jó néhány műemléki jellegű lakóház (parasztház), egyéb épület vagy műemlék található, íme egy kis ízelítő:
Felújított porta, forrás:wikipedia – fotó:Bárdos Dezső-Bárdos Veronika
Elhagyott II. vh.-s katonák sírjai, forrás:wikipedia – fotó:Bárdos Dezső
II. világháborús emlék, Forrás:wikipedia – fotó: Bárdos Veronika
Római katolikus templom, forrás:wikipedia – fotó:Bárdos Dezső-Bárdos Veronika
Napköziotthonos óvoda – forrás:wikipedia
Bakonysárkányról még többet tudhat meg itt, nézhet további képeket:
Írj Te először kommentet "Ismeri Kisbér környékét? Volt római hadiút mellett fekszik Bakonysárkány…"