Településünkről írták: „A szolgáltatás = szolgálat Kisbérért”

/A kisbéri Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet székháza  – Kép forrása: Library.hungaricana.hu / Dolgozók Lapja, 1975. június /

Talán érdekes lehet, mit írtak a múltban a sajtóban, különböző tanulmányokban, könyvekben… –  Kisbérről és környékéről.

” Az urbanizáció sodrában

A szolgáltatás = szolgálat Kisbérért

Amint a Győr felől kígyózó út Tatabánya felé vesz merész kanyart, Kisbér központjában kellemes, mívesen megmunkált épület tűnik az átázó szeme elé: a pártbizottság székháza, a kisbéri Építőipari- és Szolgáltató Szövetkezet munkáinak egyike. Ez, és még jó néhány más, jeles épület mutatja, ügyes kezű, értő építők dolgoznak a nagyközségben. Néhány méterrel a faluközponttól van a következet székháza: kissé átváltoztatva a régi mondást, a szövetkezet vezetői elsősorban a saját portájuk előtt sepernek — a szép, harmonikusan kialakított székház is saját kezük munkáját dicséri.

És mi dicséri még a szövetkezetet: nagyon könnyen választ kap az érdeklődő, ha végigolvassa a székház homlokzatán lévő neon-feliratokat: megannyi szolgáltatásra hívja fel az érdeklődők figyelmét, rádió, televízió, kozmetika, Írás, fotó, cipész — hogy csak néhányat említsünk azok kőzül, aminek maradéktalan elvégzését a kisbériek nemcsak .szolgáltatásnak”, hanem a nagyközség iránt érzett kötelességnek tekintenek maradéktalanul ellátni.

Mit tud Ön…?

Tényleg, kedves olvasó, mit tud ön a kisbéri Építőipari és Szolgáltató Szövetkezetről? Valóban, elegendő az, ha elégedetten hagyja el boltjainak bármelyikét, jóleső érzéssel veszi át a szövetkezet vezetőitől új lakóházának kulcsait, az építők napján hadd szóljunk néhány szót megyénk egyik elsőként alakult szocialista szövetkezetéről.

Az 1952-ben megalakult szövetkezet több környékbeli szövetkezet fúziójából nőtt naggyá: Kisbér, Szák, Réde iparosai, építői fogtak össze,  hogy Kisbér székhellyel ütőképes, a feladatokhoz felnőni képes vállalkozást hozzanak létre. Igyekezetüket siker koronázta. Ma a szövetkezet évente mintegy 30 millió forintos termelési értéket tud felmutatni. Örömmel adjuk hírül, hogy az idei évben a tervet — időarányosan — a szövetkezet teljesítette.

Hagyományai, tradíciói vannak Kisbéren az építőiparnak. Sokan ismerik, hallottak a régi építész családokról: Gulyásék, Jámborék, Perecesék, Cserék, Horváthék — és a többiek nyomdokában dolgoznak a mostani építők is. A szövetkezet feladatának, kötelességének érzi mind nagyobb erővel részt vállalni Kisbér építéséből.

Vajon, ki ne tudná, hogy ez a Bakonyalján dinamikusan, mondhatni a városiasodás útján haladó nagyközség igényli, sőt, feltételezi a hatásos, eredményesen dolgozó építőipar jelenlétét. A lokálpatriotizmus, a jó értelemben felfogott üzleti érdekek is azt diktálják, hogy a szövetkezet az igényekhez fejlessze az építőipari tevékenységét. Várják vissza a községbe az innen eljáró építőket!

A szövetkezet székházának udvarában az Építők Klubja nemcsak a társas összejövetelek színhelye: alkalmas ez az épület arra is, hogy itt gyarapíthassák tudásukat, megvitathassák ügyeiket a helyi építőipari szakemberek.

Jelentős feladat előtt állnak a szövetkezet építői: elsősorban a lakossági szolgáltatásoknak szeretnének mind tökéletesebben megfelelni. Most mérik fel, mennyiben tudnának közreműködni1 a lakóházak renoválásában. A kőműves részlegen kívül hatásosan dolgozó, erős szakipari részleg is van: asztalos, lakatos, vízvezeték-szerelő, bádogos, villamos részlegek teszik teljessé az építőipari részleg munkáját…”

FOLYTATJUK!

Forrás:Library.hungaricana.hu / Dolgozók Lapja, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám) / 1975-06-08 / 133. szám