Ezeket hallotta-e városunkról? Kisbér rövid története

A térség településeit a történelem viharai mögöttünk hagyott évezredek során nem kerülték el.

A Móri-árok, mint a Kelet-Nyugat irányt meghatározó összekötő útvonal fontos szerepet töltött be az emberiség történetében.

Ezért ezen a területen az őskor késő szakaszától kezdve szinte minden emberi kultúra nyoma megtalálható.

Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik.

Az első telepesek 1000-1200 között jelentek meg.

Az első írásos feljegyzések 1277-ből valók, melyek Beyr (később Beer) néven említik a települést.

Kisbért a 16. században a törökök többször elpusztították. A 18. században Kisbér a Batthyány család birtokába került.

A család kiemelkedő személyisége gróf Batthyány Kázmér, aki az 1849-es magyar kormány külügyminisztere volt.

Felajánlotta a Magyar Tudós Társaságnak teljes rohonci és kisbéri könyvtárát. Emigrációja alatt kisbéri birtokát elkobozták.

1853-ban Ferenc József császár itt alapította meg a helyi lótenyésztést és a vele kapcsolatos szakértelmet felhasználva a kisbéri királyi ménest.

Kisbér az 1800-as évektől a II. világháborúig a magyar lótenyésztés fellegvára volt. Az itteni ménesben tenyésztették ki a híres kisbéri félvért.

1874. március 17-én a ménesben született a “verhetetlen csodakanca,” Kincsem és 1960. február 14-én pedig Imperiál, a 20. század legjobb tenyésztésű magyar versenylova.

Itt született a Kisbér nevű szintén angol telivér versenyló 1873-ban. Megnyerte az azidőtájt 3 legrangosabb versenyt. Platty József százados Kisbér LE színeiben az 1936-os olimpián Sellő nevü magasfélvér lovával bronzérmet szerzett.

Ezidáig ez a legjobb olimpiai díjugrató eredményünk.

A bronz érem 7 pontot jelentett, ezzel 3. helyezett lett Magyarország az összesített éremtáblázatban.

A lótenyésztés emlékét őrző ménesbirtokot több épület együttese: Batthyány-kastély, királyi lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer és a tiszti kaszinó alkotja.

forrás:wikipedia