A Katolikus, Református Egyház, Zsidó Hitközség megalakulása Kisbéren

Kisbér régmúltjával már több alkalommal foglalkoztunk. Nem véletlenül, hisz gazdag emlékekben, eseményekben, régen volt, illetve ma is meglévő műemlékekben egyaránt.  Folytatjuk:

„…A török hódoltság után alakult meg a katolikus egyház, erről az 1714-ben végzett canonica visitatio tanúskodik. Ekkor még temploma nem volt, az istentiszteleteket egy jobbágyházban tartották. A lakók református, másik fele katolikus volt. Az anyakönyveket 1722-től, vezetik. Első templomát 1740 körül építették, ez még fából sövényből készült. 1768-ban már kőből épült temploma van, mai temploma 1783-ban épült. Ugyanekkor bővítették és alakították át a volt vendégfogadó épületét plébániaházzá.

Lakói a török háborúk alatt reformátusok voltak. Marosi István kisbéri prédikátort is megidézték 1674-ben a pozsonyi vésztörtvényszék elé.

A reformátusok 1792-ben alakítottak Ászárral társegyházat, de templomot csak 1941-ben építettek. A templom az erdélyi templomok stílusában, Szeghalmi Bálint tervei alapján létrejött. Önálló anyaegyházát 1951-ben alakították. Anyakönyveit 1951-ig Ászáron, azóta Kisbéren vezetik.

Kisbéren, a piaccal bíró településen a 18. század végén telepedtek meg a zsidók. 1840 körül még csak néhány család élt itt. 1848 után nőtt meg a betelepülők száma. 1851-ben alapították meg a hitközséget, temetőt alakítottak ki, létrejött a Chevra Kadisa. 1875-ben zsinagógát építettek.

A 20. században anyakönyvi kerületéhez Ászár, Ete és Vérteskethely tartozott. 1938-ban a kisbéri izraelita hitközség lélekszáma 198 fő volt. 1944-ben az itteni gettóban gyűjtötték össze a környék zsidóságát is, s 1944 júniusában Németországba deportálták őket. 1945-ben a hitközség már nem alakult újjá. A zsinagógát 1945 után lebontották…”

forrás:library.hungaricana.hu, Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza