Érdekességek, ritkaságok hírességeinkről: Kincsem a kisbéri csodaló – 2. rész

/1. Festmény a kétéves Kincsemről (M. Hoeller nyomán) – Forrás:Library.hungaricana.hu / /

Talán érdekes lehet, mit írtak a múltban a sajtóban, különböző tanulmányokban, könyvekben… –  Kisbérről és környékéről.

Ezúttal a híres versenylóról, Kincsemről lesz szó  – egy korabeli írást idézünk, TÖBB RÉSZBEN:

MÁSODIK RÉSZ  (Az első részt ugyanebben a rovatban – “Abszolút Kisbér” – “Anno” – olvashatják)

“I. TENYÉSZTÉSTÖRTÉNETI ADATOK

Kincsem

“…Végeredményben Kincsem 54 versenyen futott és valamennyit megnyerte. A szerzett díjak összege 200 205 forint és hat tiszteletdíj.

Szereplésének értékeléséhez nem érdektelen idézni versenyei legfontosabb tapasztalatainak összefoglalását: „54 futása közül hatban egyáltalán nem volt ellenfele.

Három esetben egyezség szerint győzött, ami azt jelentette: Kincsem gazdája a díjak egy hányadát felajánlotta az ellenfél részére, hogy lovának ne kelljen partner nélkül futnia. Erősen küzdenie csak háromszor kellett. A többi ötvenegy verseny csak játék, szórakozás volt a csodálatosan jámbor, szinte ideg nélküli vagy ha úgy tetszik, vasidegzetű kanca részére. Mert vagy canterben győzött, ami erőltetés nélküli könnyű vágtázás, vagy feltartva, erősen fogva, ami a győzelem biztos tudatában kímélő visszatartást jelent”. Ez a fantasztikus képességű ló egyszerűen nem vett tudomást ellenfeléről.”

Sajnos a futási időket nem tartja számon a krónika. Csupán a Goodwoodban rendezett 37. versenyéről tudjuk, hogy a másfél mérföldnyi
távot Kincsem 5’14” alatt futotta.

Az idő már akkor is gyenge eredménynek számított, de nem alkalmas Kincsem teljesítményének megítélésére, mert a goodwoodi pályán élen futó ló sokáig igen lassú iramban vezette a mezőnyt.

Küllemének leírásával több helyen találkozhatunk. Bár az ismertetések bizonyos részletekben ellentmondásosak, mégis, lényegüket tekintve, a küllemi jellemzések együttesen elfogadható képet adnak a kiváló versemdóról. Hároméves korában azt írták róla, hogy körülbelül 16 markos,

hosszú törzsű erős kanca, színe szennyes sárga, lábai világosak.

Egy évvel később a ,, Bell’s Life” c. angol folyóirat Kincsemet sötétsárga, kemény kancának mondja és 16 marok magasságot említve, kiemeli az állat kolosszális hosszúságát, nagyszerű válltájékát, nemes száraz fejét, izmos nyakát, széles csípőjét.

A szerzők többsége hangsúlyozza az állat acélosságát, ideális méreteit, gyönyörű arányait, tökéletes testalkatát, ezzel szemben van olyan vélemény, hogy külsőleg nem volt nagyon tetszetős egyed. A róla készült festmények és fényképek azonban az előbbi állításokat támasztják alá…”

FOLYTATJUK – A szerk.

Forrás:Library.hungaricana.hu / A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei / Balassa Iván szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969-1970 (Budapest, 1970) / Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai