A 19. századi Kisbérről: kolerajárvány és a katonai ménes létrejötte

(A kép illusztráció)

Kisbér régmúltjával már több alkalommal foglalkoztunk. Nem véletlenül, hisz gazdag emlékekben, eseményekben, régen volt, illetve ma is meglévő műemlékekben egyaránt.

“1831-ben a kolerajárvány sok áldozatot szedett. 1848-ban a mezővárosban 2085 ember lakott..

A településen 57 kézműves élt, 29 mesterséget képviselve. 2 orvos, 2 bába és gyógyszertár is működött itt.

1848-ban egy legelőelkülönítési per miatt parasztmegmozdulásra került sor, melyet a kivezényelt katonaság csillapított le. 1848. december 30-án Perczel Mór csapatainak utóvédje a móri csata előtt itt táborozott.

Batthány Kázmér reformpolitikus Kossuth politikáját támogatta. A legválságosabb időkben a Szemere kormány külügyminisztere volt.

A szabadságharc bukása után Kossuth-tal Törökországba emigrált.

Birtokait elkobozták, és császári rendeletre 1853-ban Kisbéren katonai ménest hoztak létre.

A szervezést Ritter Ferenc altábornagyra bízták.