Komárom-Esztergom megye és elődei 2. – amikor Kisbér is város lett

(Forrás:wikipedia)

Az talán közismert, hogy Komárom-Esztergom megye hazánk legkisebb területű megyéje. Ez a jelző azonban nem vonatkozik látnivalóira, történetére, fejlettségére, és sok egyébre.

Nekünk nyilván a legszebb környéknek számít. Sok kirándulóhelyet ajánlottunk már megyénkből, mostantól néhányszor más érdekességeket, információkat is olvashat itt:

A címlapképhez:

Komárom és Esztergom vármegyék 1920 után:

1 Komárom tjv.Magyarországon maradt része, 2 Győr vármegye, 3 Hont vármegye, 4 Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye. 1923–1938, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1914-es megyehatár)

Története  20. század

1919 januárjában a Csehszlovák Légió csapatai megszállták a Duna bal partján fekvő Komáromot és Párkányt.

Esztergom vármegye munkástanácsa és direktóriuma a megyeszékhelyen, Komárom vármegye direktóriuma pedig a jobb parti Komárom-Újvárosban a mai magyarországi Komáromban alakult meg. (Az előbbi később Szőnybe, az utóbbi Tatára tette át székhelyét.

1919-ben néhány hónapig Komárom vármegye a győri alispáni hivatalhoz tartozott. Még ebben az évben megalakult Komáromban a csonka vármegye alispáni hivatala. Röviddel utóbb 1920-ban törvényhatósági bizottságot választottak.

A trianoni békeszerződést követően a két megye bal parti részeit a Csehszlovákiához csatolták.

Magyarországon a korábbi Komárom vármegye 44 községe és a korábbi Esztergom vármegye 22 települése maradt meg.

A két megmaradt megyéből 1923-ban Esztergom székhellyel létrehozták Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét.

Az első bécsi döntést követően, 1938-ban újjáalakult a két történelmi vármegye. Komárom területe azonban jelentősen megnövekedett, mivel az egykori Pozsony vármegye Magyarországhoz szintén visszacsatolt Csallóközi területét bekebelezte, és immár nem négy, hanem hat járást foglalt magába, nevezetesen a dunaszerdahelyit, a gesztesit, a komáromit, az ógyallait, a somorjait és a tatait.

A második világháborút követő moszkvai ideiglenes fegyverszünet következményeként visszaálltak az 1937. december 31-i országhatárok.

Ennek megfelelően került sor a közigazgatás ideiglenes rendezésére, melynek során Komárom- és Esztergom vármegyék megmaradt területeit immár véglegesen, Komárom-Esztergom vármegye néven egyesítették.

1945. augusztus 28-án ismét Esztergomban alakult meg a vármegye Törvényhatósági Bizottsága.

A megye ekkor három járást, az esztergomit, a gesztesit és a tatait foglalta magában.

1947-ben négy bányásztelepülés összevonása révén létrejött a mai Tatabánya, ezzel a megyében lévő városok száma háromra emelkedett.

Az 1950-es megyerendezés során Esztergom nevének elhagyásával, Tatabánya székhellyel létrejött Komárom megye.

Az 1950-es járásrendezés során az esztergomi járás székhelyét Dorogra helyezték át, nevét Dorogi járásra változtatták, a gesztesi járás neve pedig – székhelye alapján – komáromira változott.

A megyéhez kilenc községet kapcsoltak Veszprém, egyet pedig Fejér megyéből.

1954-ben újabb két település – Oroszlány és Tata – nyerte el a városi rangot.

1971-ben megszűntek a járási tanácsok és testület nélkül, a megye járási hivatalaiként működtek tovább.

1974 végén megszűnt a Tatai járás és községeinek nagy részét Tatabánya, Tata és Oroszlány városkörnyékéhez csatolták.

1984-ben Dorog, 1986-ban Kisbér, 1989-ben pedig Nyergesújfalu kapott városi rangot, ezzel a városok száma nyolcra emelkedett.

1990-től ismét Komárom-Esztergom megye lett a neve.

Szárliget 1999-ben elvált Fejér megyétől és csatlakozott Komárom-Esztergom megyéhez.

1994-ben létrejött a megye hat kistérsége, amelyek száma 1997-ben a Dorog-Esztergomi kistérség szétválása nyomán hétre emelkedett (Esztergomi, Komáromi, Tatai, Tatabányai, Dorogi, Oroszlányi, Kisbéri).

Ekkor az Esztergomi kistérségtől a Dorogiba került Tokod.

Tárkány és Csép a Komáromi kistérségtől a Kisbérihez kerültek.

1998-ban jött létre a Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyéket magában foglaló Közép-Dunántúli Régió.

2003-ban Bábolna, 2004-benLábatlan, 2007-ben pedig Ács kapott városi rangot, így a megye városainak száma tizenegyre emelkedett.

(forrás:wikipedia)

Komárom megye kialakítása 1950-ben

(1 Fejér megyétől Komáromhoz, 2 Veszprém megyétől Komáromhoz, 3 Győr-Moson megye, 4 Veszprém megye, 5 Nógrád-Hont megye, 6 Komárom megye 1950-tõl, 7 mai megyehatár, 8 megszűnt 1949-es megyehatár)