(a méntelepi kastély és az istállóépület)
A mai Kisbér és környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is..
Az előző részeket ugyanebben a rovatban találja!”
…1853-ban vetette meg az állam az itteni ménesintézet alapját, mely tovább fejlesztetvén, most a ménesparancsnokság vezetése alatt álló híres kisbéri ménesből, és az állami ménesbirtok igazgatóságának vezetése alatt álló gőzmalommal, vaj- és sajtgyárral, stb. felszerelt gazdaságból áll.
A község élénk társadalmi életéről tanúságot tesznek az itt fennálló egyesületek és testületek.
Ezek az ipartestület, az iparosok betegsegélyző pénztára, a katholikus olvasókör, az ifjúsági kör, a Vízcsöpp jótékony egyesület, az izraelita nőegyesület, az izr. szentegylet, a dalegyesület, és két takarékpénztár.
A ménesintézet tiszti- és tisztviselői kara ezenfelül zártkörű intézeti kaszinót is tart fenn.
Az államkincstár kegyurasága alá tartozó róm. kath. hitközség ódon plébánia-épülete hajdan kolostor volt….”
Folytatjuk!
(forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – írta: Vende Aladár.)
Írj Te először kommentet "Vaj- és sajtgyár, Vízcsöpp egyesület… Kisbér krónikájából 3. rész"