Ismeri Kisbér környékét? – Kerékteleki, egy Árpád-korabeli kistelepülés

(Kerékteleki, Hunkár-kastély légi felvételen – Forrás:wikipedia, fotó:Civertan)

Sorozatunkban virtuálisan körbejárjuk a Kisbéri Járás településeit, számba vesszük a környék értékeit, érdekességeit – a teljesség igénye nélkül.

Most Keréktelekivel foglalkozunk, mely már az Árpád-korban lakott volt, nevének eredetéről pedig sokféle legenda kering.

Kerékteleki Komárom-Esztergom megye nyugati részén, a Kisalföld egyik kiszögellésében, hullámos felszínű, közepes magasságú, tagolt síkságon fekszik. Árpád-kori települést Keregj néven, 1237-ben említették először. A nevében szereplő „telek” köznév valószínűleg az elpusztult, üres falu megnevezését szolgálta.

Egyes feltételezések szerint a „kerék” előtag Kerekes Pál tatai várkapitányra utal, aki 1453-ban kapta meg királyi adományként a falut. A néphagyomány Mária Teréziának tulajdonítja a névadást, aki e helyen kapott új kereket, törött kocsikereke helyébe. A császárnő hálából telkeket adományozott az ittenieknek és kerékteleknek nevezte el a falut.

A XVI.-XVII. században a területet nem lakták, a korabeli források csak 1739-ben említették ismét. Benépesülése a Rákóczi-szabadságharcot követően indulhatott meg ismét.

A század végére már 640 lakosa volt a falunak, akik közül sokan pálinkafőzéssel foglalkoztak. A kevés erdővel, legelővel, de jó termőfölddel rendelkező hely puszta jellege még a XIX. században is megmaradt. Kerékteleki 1945 előtt uradalmi község volt, határának nagy része a kisbéri állami ménes-birtokhoz tartozott.

A második világháború után megalakult helyi termelőszövetkezet a rendszerváltás után átalakult, sokan egyéni gazdálkodóként próbálnak megélhetéshez jutni. A munkába járók jelentős része naponta ingázik. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez.

A község népessége: 746 fő.

Műemlékek Keréktelekin

Szent István király Római Katolikus templom műemlék

A település középpontjában áll a volt temetőkápolna, mely ma a község temploma.

Az egyhajós poligonális szentélyzáródású templom szentélye felett kontyolt nyeregtetővel fedett az épület.

A templom nyugati oldalához négyzet alaprajzú sekrestye csatlakozik.

Fiókos dongaboltozattal rendelkezi a hajó, a szentély pedig dongaboltozatú. A bejárati oldalon fakarzat található.

A padok és a tabernákulum a 18. század közepéből származnak.

A főoltárképet 1860-ban Stehenics Zsófia készítette.

A kriptakápolnát barokk stílusban Jerebicsi Stehenics János győri kanonok építtette családja számára 1746-ban.     (forrás:bameva.hu)

(Hunkar-kastély, Nyeszkenye puszta     –   forrás:kastelyok.com)

(Rakovszky-kúria – fotó:kerekteleki.hu)