“Integráció után a kisbéri kórházban… ” – Ez volt 1984-ben, 1. rész

/ Jól felszerelt gyerekkörzeti rendelőben, szakvizsga előtt álló orvos gyógyítja a kis betegeket.  – Forrás:Library.hungaricana.hu / Dolgozók Lapja, 1984. április /

Talán érdekes lehet, mit írtak a múltban a sajtóban, különböző tanulmányokban, könyvekben… –  Kisbérről és környékéről.

Alábbiakban Kisbérről olvashat egy cikket a 20. századból:

“Integráció után a kisbéri kórházban…

Kisbér nagyközség 132 ágyas kórháza, 1983 augusztusáig a Komárom megyei Tanács 2-es számú kórháza volt. A kis intézmény a fekvő- és járóbeteg-ellátást az új igényeknek megfelelő szinten, maradéktalanul nem tudta megoldani. Szakrendelésekre a betegeknek Komáromba kellett utazniuk, mivel helyben csak belgyógyászat, sebészet és gyermekgyógyászat működik.

Különböző okok miatt, mind több orvos hagyta el a kórházat. 1983 nyarán, a szükséges létszám 52 százaléka hiányzott. Egyes osztályokon csak úgy folytatódhatott a gyógyító munka, hogy „kölcsönkértek” máshonnan orvosokat.

A gondok megoldása nem sokáig várathatott magára. A Komárom megyei Tanács döntése értelmében 1983. augusztus elsejével a kisbéri kórház a komáromival együtt. Komárom városi Tanács Egyesített Gyógyító, Megelőző Intézményei néven integrálódott. Mi történt a rövid néhány hónap alatt?

Mi változott?

Az egyesített intézmények igazgatója, dr. Major Ferenc tájékoztatott elsőként.

— Véleményem szerint, szerencsés megoldás az egyesítés. Bár még gyökeres változásokról korai lenne beszélni, de néhány pozitívum tagadhatatlan. Szülészeti és nőgyógyászati szempontból eddig Oroszlányhoz tartoztak a kisbériek, jelenleg Komáromhoz.

— Előny ez, vagy hátrány?

— Eddig is sok kisbéri kismama a komáromi kórházban hozta világra gyermekét. Meg aztán komáromi szakorvosok járnak ki szakrendelésre és terhesgondozásra.

A másik változás, amit az igazgató említett, ugyanaz a járóbeteg-ellátó igazgató- helyettes felügyeli Kisbért és Komáromot is, így a táppénzes munkában egységes irányelvek érvényesülnek.

— Van-e orvos-, illetve nővérhiány még Kisbéren?

— Pályakezdőkkel és szakorvosokkal sikerült minden állást betöltenünk. Az egyik orvos, rokkantnyugdíjazás előtt áll, helyébe egy friss diplomás kerül. Orvoslakások rendelkezésre állnak, az otthonteremtés feltételei tehát adottak. Az integráció előtt két gyerekkörzeti orvosállás volt, de a rendelők nem funkcionáltak, orvos hiányában. 1983. október elsejétől ismét fogadják a kis betegeket.

Megnyugszanak a kedélyek

A megye távlati egészségügyi koncepciójában szerepelt. hogy a kisbéri kórházat az úgynevezett hosszú ápolást igényié, betegek ellátására alakítják át, amit sajnálatos módon elfekvőnek értelmeztek.

Ezt az elképzelést levették a napirendről, mégis a köztudatban még mindig az él, hogy Kisbér elfekvő intézmény lesz. Holott az integráció óta történt több olyan intézkedés, ami ennek az ellenkezőjét bizonyítja. A megye eddig 40 ágyat tartott fenn, a hosszú ápolást igénylő betegek számára. E rendelkezést visszavonták tavaly augusztusban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyesített intézményen belül ne kellene a terület igényeinek megfelelően, úgynevezett „aktív és krónikus” ágyakat egyaránt tervezni.

A korszerű gyermekkörzeti rendelőben dr. Kovács Annamária — szakvizsga előtt álló orvos — vizsgálta a kis- és nagy gyerekeket. Miközben egy csecsemő édesanyjával a komáromi fülészeti szakrendelésre utalás részleteit beszélték meg, egyik beteg kisfiú édesanyját kérdeztük: észrevett-e valamilyen változást, amióta a kisbéri kórház a komáromi része lett?

— A kisfiam asztmás, így gyakran járunk orvoshoz — mondta Meretei Jánosné. — Szerintem jobb, hogy Komáromhoz tartozunk. Az ismerőseimnek is ez a véleményük. Megnyílt a gyerekrendelő, ami enyhíti a tóparton lévő másik zsúfoltságát. Azt hallottuk, elfekvő lesz a kórházunk. Ezt nagyon sajnálnánk, mert nagy terület tartozik ide, szükségünk van erre az intézményre.

Major Ferenc igazgatófőorvos a mini-laboratóriumba kalauzol.

— Történt-e itt változás az egyesítés óta? — érdeklődöm Guth Vilmosné laboratóriumi asszisztenstől.

— Ez év elején egy új gépet kaptunk, aminek a segítségével a kálium, a nátrium és klór meghatározása végezhető el. Ezekből a szervezet anyagcsereviszonyaira tudunk következtetni. Ezt nagy előrelépésnek tartom, hiszen így, helyben végezhetők el olyan vizsgálatok, amit eddig Tatabányán csináltak. Most orvos irányítja a laboratóriumi munkát…”

FOLYTATJUK!

 

Forrás:Library.hungaricana.hu / Dolgozók Lapja, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)  / 1984-04-07 / 82. szám