(fotó:bejoke.blogspot.com)
A kisbéri lovassport hazai meghatározó szerepét mutatja, hogy Magyarország mindez idáig legrangosabb eredményét egy kisbéri színekben versenyző érte el. Ismerkedjen meg vele!
/A Károlyi-kastély Nagykárolyban – Forrás:wikipedia, fotó:Ruritanian – Csuthy Gyula Nagykárolyban is szolgált/
/Kép címe: „A fedezőmén 20 éves létére daliás” – Forrás:Libraray.hungaricana.hu/24 óra, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám) /1993-01-20 / 16. szám/
Kisbér régmúltjával már több alkalommal foglalkoztunk. Nem véletlenül, hisz gazdag emlékekben, eseményekben, régen volt, illetve ma is meglévő műemlékekben egyaránt. Folytatjuk:
/Kisbéri ménesbirtok, 1939 – A kép illusztráció – Forrás:fortepan.hu/Ebner/
Kisbér korabeli lovasélete iránt érdeklődőknek érdekes lehet az alábbi rövidke hír:
/A képen Fentről lefelé: Szepesi István, Pirik Imre és Tóth Mihály. Jobbra: a kisbéri 14-es ABC-ben az ÉPSZÖV huzalkocsijait és -kosarait használják a bevásárlók. (Fotó: Fodor) – forrás:library.hungaricana.hu, Dolgozók Lapja/
/Sok „aprómunka” jár ezzel a szolgálattal Fotó: Jusztin Tibor – Forrás:Library.hungaricana.hu/24 óra,/
(Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca” (Emil Adam festménye, 1878) – forrás:wikipedia)
Kincsem (Kisbér, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes magyarországi versenyló, a legyőzhetetlen „csodakanca”. Nevét az örökkévalóság számára a Sárneczky Krisztián által 2007. június 8-án felfedezett 161975 Kincsem nevű kisbolygó őrzi.
/Kisbér. Lóverseny-tér – A kép illusztráció/
A mai Kisbér környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is… – Most Kisbér múltjáról:
/Báró Wenckheim Béla emlékszobra 1909-ben/
Kisbér régmúltjával már több alkalommal foglalkoztunk. Nem véletlenül, hisz gazdag emlékekben, eseményekben, régen volt, illetve ma is meglévő műemlékekben egyaránt.