(Kozma Ferenc – fotó:wikipedia)
Kozma Ferenc nem Kisbéren született, nem is itt hunyt el. A kisbéri lovashagyományok, a ménes létrehozásában, az itteni és környékbeli lótenyésztésben olyan érdemeket szerzett, hogy megérdemli: egy kicsit közelebbről bemutassuk:
/Kisbér a 20. század elején – A kép illusztráció/
A mai Kisbér környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is… – Most Kisbér múltjáról:
/A kép illusztráció – Széchenyi u.1, háttérben a zsinagóga – forrás:kisberikronika.hu/
Kisbérnek évezredes múltja, és rengeteg történelmi emléke van. A várost ma a Bakony kapujaként emlegetjük, de régen lovaséletéről volt a leghíresebb, gondoljunk csak a Magyar Királyi Ménesbirtokra, híres lovaira.
/A képen a Lossonczy-telep/
A mai Kisbér környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is…
/Kisbér – Szálloda/
Kisbérnek évezredes múltja, és rengeteg történelmi emléke van. A várost ma a Bakony kapujaként emlegetjük, de régen lovaséletéről volt a leghíresebb, gondoljunk csak a Magyar Királyi Ménesbirtokra, híres lovaira.
/A képen: Hesp Róbert tréner Kincsemmel és zsokéjával Harry Wainwrightel Hoppegartenben, 1879. július 18-án. – Forrás:wikipedia/
(a kép illusztráció)
Bizonyára érdekes lehet, mit írt a megyei sajtó Kisbérről és környékéről több, mint fél évszázaddal ezelőtt. Egészen pontosan a Komárommegyei Dolgozók Lapja 1952. március 29-i számában.
/Magyar Királyi Állami Ménes kastély Kisbér – a ritka belső képek egyike a királyi ménesből/
A mai Kisbér környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is…