(kuruc-labanc csatajelenet, forrás:wikipedia)
Kisbér régmúltjával már több alkalommal foglalkoztunk. Nem véletlenül, hisz gazdag emlékekben, eseményekben, régen volt, illetve ma is meglévő műemlékekben egyaránt.
Kisbér neve pusztaszemélynév eredetű.
Ősidők óta lakott hely, területéről csiszolt kőkori leletek, egy rézcsákány, bronz tőr, a korai vaskorból vasrudacskák, a római korból fibulák, pénzérmék kerültek elő.
Okleves említése 1277: Beyr, 1358: Kysbeyr.
IV. László király a Beyr (Bér) nevű három falu földjét, amelyen egykor szakács-népek és más hercegi udvarnokok éltek, a hántai prépostságnak adományozta.
1529-ben a törökök felégették a szomszédos Nagybérrel, Kis- és Nagybattyánnal, valamint Ivánkával együtt, de Kisbér már 1531-ben részben újjáépült.
A törökidőkben elpusztult. A lakatlan birtokot Enyingi Török István a gesztesi várhoz csatolta. Török Istvántól Balogfalvi Siey János a győri vár lovashadnagya vásárolta meg és telepítette be jobbágyokkal.
1621-ben, amikor a királytól a vásárlásra jóváhagyást kért, a birtokba iktatást Herovits Mátyás fehérvári őrkanonok – régi jogaira hivatkozva – megtámadta. A bíróság előtt peregyezséget kötöttek, amelynek értelmében a telepítés költségeinek fejében Siey 20 évre birtokjogot nyert.
A szerződés letelte után 1641-ben Gorufi Ferenc őrkanonok a birtokot visszavette Siey özvegyétől Wragovitz Magdolnától és 1669-ben a győri szemináriumnak (papnevelő intézet, ajándékozta. 1686-ban a Bécs alól visszavonuló török hadak ismét elpusztították a falut, lakói elmenekültek.
A Rákóczi szabadságharc alatt 1706. december 23-án és 24-én jelentős ütközet zajlott le Kisbér határában.
A lesben álló kurucok, mint Bottyán János generális írja: „ötszáz egynéhány ráczot” vágtak le. 1709-ben a kivonuló kuruc csapatok felégették a falut.
forrás:library.hungaricana.hu, Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza
Írj Te először kommentet "Ez is Kisbéren történt: „ötszáz egynéhány ráczot” vágtak le…"