“Integráció után a kisbéri kórházban… ” – Ez volt 1984-ben, 2. rész

/Képek forrása:Library.hungaricana.hu / Dolgozók Lapja, 1984. április /

Talán érdekes lehet, mit írtak a múltban a sajtóban, különböző tanulmányokban, könyvekben… –  Kisbérről és környékéről.

Alábbiakban Kisbérről olvashat egy cikket a 20. századból:

(Az írás első részét ugyanebben a rovatban – „Abszolút Kisbér” „Anno” olvashatják!)

“Integráció után a kisbéri kórházban…

Indokolt volt

Úgy gondoltam, hogy dr. Lux Árpád, belgyógyász főorvos, aki az integrációig a kisbéri kórház igazgatója volt, sértődött, félreállított ember. Tévedtem.

— Ennek az egyesítésnek én örülök a legjobban. Sose ambicionáltam az adminisztratív munkát. Amikor kórházigazgatással bíztak meg, 1976-ban, én lepődtem meg a legjobban. Bár megtiszteltetésnek vettem, éreztem, hogy egyre inkább elvon a bélgyógyászati munkától. Másfél-két éve mocorgótt bennem, abba kellene hagyni. Indokoltnak tartottam az integrációt, legyen az egészségügy egységes.

Bár az integrációhoz nincs köze, mégis ide kívánkozik a több éve kezdődött, és most befejeződött, a konyha korszerűsítése. Új helyre költözött, s a közvetlen közelében alakítottak ki egy ebédlőt a személyzet számára. (Eddig a kórházépületen ‘kívül étkeztek.) Liften szállítják ma már az ételt az emeletre, s a pincéből is lift hozza fel az árut. Nincs messze az az idő, amikor előre csomagolva, névre szólóan kapja minden beteg az ételt, a betegsége diétájától függően.

Az integrációval egy időben megkezdték a központifűtésre való átállás munkálatait. Ugyanis a kórház három részlegében egyedi központi fűtés van, s még cserépkályhával is fűtenek egyes termekben. Az igazgató főorvos azt ígéri, hogy az 1985-ös tél kezdetére egységes központi fűtés lesz a kórházban.

A költségek 20 millió forintba kerülnek, tavaly két-, az idén hétmilliót fordítanak e beruházásra.

★

Az integráció persze jóval összetettebb folyamat, mint amit itt sikerült felvázolni. A benne rejlő lehetőségekkel élni, okosan gazdálkodni — a jövő feladata lesz. Az idő bizonyára az elképzelés ellenzőit is meggyőzi, hogy egy 132 ágyas, 200 dolgozót foglalkoztató kis kórház egyedül nem, de egy erősebbel karöltve képes a fekvő- és járóbetegellátást a mai kor követelményeinek megfelelő szinten megoldani. 

V. Román Marian”

Forrás:Library.hungaricana.hu / Dolgozók Lapja, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)  / 1984-04-07 / 82. szám