“…Gimnazisták a kórházban – a kisbéri kezdeményezés” 2. rész

/A kép illusztráció – Fotó:Fortepan.hu/Rosta László/

Talán érdekes lehet, mit írtak a múltban a sajtóban, különböző tanulmányokban, könyvekben… –  Kisbérről és környékéről.

Alábbiakban Kisbér történetéről olvashat a 20. századból:

FOLYTATÁS! – A cikk első részét ugyanebben a rovatban („Abszolút Kisbér” „Anno”) olvashatják!

“…Gimnazisták a kórházban

A MEGELŐZÖTT RENDELKEZÉS

Ez két évvel ezelőtt történt. Azóta a kisbéri gimnázium két tanfolyamának leány tanulói hé+ről hétre ötöt órát töltenek a kórházban. A fehérköpenyes gimnazisták szeretettel és hozzáértéssel végzik feladataikat. Reggelit osztanak, ágyat hoznak rendbe, beteget mosdatnak, vérnyomásméréshez is értenek. Megállják a helyüket a laboratóriumban és a fizikoterápiáé rendelőben is.

A leányok igyekezete mellett, az újítás sikeréhez hozzájárult a kórház dolgozóinak lelkesedése, támogatása. A gimnazisták képzése ugyanis jelentős többletmunkával jár. Minden egyes növendéket időről időre — ugyanúgy mint a hivatásos ápolónőket  — orvosi vizsgálatnak vetik alá. Az oktatás teljes menetét — beleértve az elméleti előadások anyagát — az orvosoknak kellett összeállítaniok. Szívesen tették, mert úgy érezték, hogy ezzel a nép- egészségügy javításához járulnak hozzá, öröm hallgatni milyen tájékozottak a leányok az orvostudomány történetében, s mennyire ismerik az anatómia, a biokémia, a pharmakologia alapelemeit.

A kisbéri kezdeményezés különleges értékű, mert helyes elismeréssel és szervezőkészséggel megelőzték a Művelődésügyi Minisztérium ez év szeptemberében kiadott rendelkezését. Az új előírás felhívta a középiskolák figyelmét, — ahol lehetséges — illesszék be az egészségügyet az 5+1-es oktatásba.

Az önként adódó erkölcsi elismerés mellett, a rendelkezés anyagi könnyebbségeket is jelent a bátor úttörőknek. Eddig ugyanis az egészségügyi oktatással járó külön kiadásokat — például a fehér köpeny vásárlását — maguk a növendékek fedezték. A jövőben a hasonló, beszerzéseket a Vöröskereszt segítségével oldják meg…”

Folytatjuk!

Forrás:Library.hungaricana.hu/ Dolgozók Lapja, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám) / 1966-09-28 / 229. szám