Ismeri Kisbér környékét? Bakonyszombathely, az őskori és avarkori település

Komárom-Esztergom megye délnyugati sarkában, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál változatos természeti környezetben fekszik, a cuhai Bakony-ér mentén.

A község külterületén elhelyezkedő Feketevíz pusztai-tavak természetvédelmi területe, érintetlen erdeivel, értékes vad- és madárállományával, igazi kikapcsolódási lehetőséget kínál a kirándulóknak.A község népessége: 1530 fő.

Bakonyszombathely területén őskori kőeszközöket találtak, késő avar-kori sírokat tártak fel.

Az Árpád-korban már vásáros hely volt. Első okleveles említése 1358-ból származik, elnevezése a szombatonkénti hetivásárra utal. 1392-ben Garai Miklós, majd a Szécsi és a Szapolyai család birtoka volt. 1529-ben a törökök elpusztították. Az elnéptelenedett falu 1636-ban került az Esterházy család tulajdonába.

A 17. század végén evangélikus és katolikus magyarok, majd a 18. század végén stájerországi németek költöztek területére.1792-ben a település nagy része tűzvész áldozata lett.A lakosság megélhetését a 19. század második felétől a 20. század közepéig a növény- és állattenyésztés, valamint a környező bányák biztosították.Bakonyszombathelyen már a századelőn volt vasútállomás és távírda, mely az interurbán telefonhálózatba 1922-ben kapcsolódott be. 1944 márciusától súlyos harcok színhelye volt, ekkor égett le a kastély, a téglaégető, a pincegazdaság és több mint száz lakóház.

1949-ben a volt Esterházy uradalmat Állami Gazdasággá szervezték, melyet 1990-ben privatizáltak és újjáalakítottak.

Lakóinak a mezőgazdaság mellett, szolgáltató-, társas és egyéni vállalkozások adnak munkát.

A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez.

A Bakonyszombathelyi Evangélikus Gyülekezet kezdeti történetének feltárásában felbecsülhetetlen forrás az ”Emléklapok a Bakonyszombathelyi Ág. Hitv. Evang. Gyülekezet Életéből” c. kiadvány (Pápa, 1895), amelyet Hofbauer Pál, a gyülekezet lelkésze állított össze 1895. szeptember nyolcadikára.

Innen tudjuk, hogy 1792. november 4-én a faluban tűzvész pusztított, amelynek a parókia is áldozatául esett. Kiss Dániel akkori lelkész feljegyzései szerint fontos irományok, okmányok pusztultak el a tűzben, amelyeket saját leírásával igyekezett pótolni.

A születési anyakönyv az 1712. évvel kezdődik, a házasok anyakönyvét 1741-ben, a halotti anyakönyvet, pedig 1786-ban nyitotta meg a gyülekezet lelkésze.Feltételezhető, hogy már a reformáció hajnalán gyökeret eresztettek a faluban Luther tanításai. Bakonymagyarszombathely ugyanis a reformáció idején (és a későbbi századokban is) a cseszneki uradalomhoz tartozott, amely a XVI. század elején Enyingi Török Bálint tulajdona volt.

Enyingi Török Bálint a reformáció lelkes pártfogójaként minden erejével támogatta annak terjedését. Másrészt feljegyzések tanúskodnak arról, hogy a faluban a Római Katolikus Gyülekezet csak 1760-ban alakult meg. Valószínű, hogy a helyi evangélikus gyülekezet Enyingi Török Bálint idejében (1522-1541) keletkezett.

A törökök kiűzése után a község királyi adományként a katolikus Esterházy család egyik ágának kezére került, akik nem az evangélikus lakosság megfélemlítésére és katolizálására törekedtek, hanem ellenkezőleg: védelmezték, és anyagilag-erkölcsileg mindvégig támogatták azt.

1746. december 30-án, amikor Gróf Esterházy Ferenc meghalt, az akkori evangélikus lelkész ezt írta az anyakönyvbe: ”cujus memoria sit in benedictione!”, azaz: „Emlékezete legyen áldott!”.A templom legrégebbi tárgyi emlékei egy ostyasütő vas 1672-bõl, amely feltehetően török kovács munkája és egy aranyozott ezüst gyónókehely a következő felirattal: ”1695. akkori falu birája: Maratskó István; Predikátor: Szeli András idejében szombathelyi ekklesiában való kelch; Szakál Benedek törvénybiró idejében készült”.

fotó:bakonyszombathely.hu

A gyülekezet jelenlegi temploma a második a gyülekezet történetében. Az első templom építésének éve ismeretlen, csak annyit tudunk, hogy a jelenlegi helyén állott, sárból volt rakva, zsuppal fedve, és előtte harangláb állt két haranggal.

1792. február 12-én tartották meg azt a nevezetes közgyűlést, melyen a templom építését elhatározták. Március 8-án megkötötték a templomépítési szerződést Freysing Ferdinánd móri kőműves mesterrel. 1793. május 9-én, Mennybemenetel Ünnepén történt Szakonyi József esperes, pápai lelkész által, Hrabovszky György palotai, Malatides Pál súri és Kiss Dániel helyi lelkészek közreműködésével.     (forrás:bameva.hu)

Szent Imre Római Katolikus templom

Déli toronnyal rendelkező egyhajós szabadon álló templom a település főutcáján található. Az épület nyeregtetővel ellátott, mely a szentély feletti részen kontyolva van.

A szentélyhez mindkét oldalon négyzet alaprajú épület tömeg csatlakozik. Az egyik oldalon a sekrestye, a másikon, pedig a grófi kápolna található. A déli oldalon található a karzat feljárója. A karzat alja csehsüveg boltozatú, a szentély pedig fiókos dongaboltozatú. Az orgonát Karl Klöckner építette 1830-ban.A templomot 1760 körül Esterházy Imre és Klára építette, majd 1913-ban Esterházy Béla átépítette.

Stílusa: barokk (Forrás: KÖH műemlékjegyzék)

A római katolikus templom kertjében posztamensen található szoborcsoport a 18. század közepén készült.

A tagolt posztamens háromszög alaprajzú, homlokoldala ívelt vonalú, volutákkal, füzérekkel díszített, amelyen felhőkkel és puttókkal díszített talapzaton áll Szent János szobra.

Szent János papi ornátusban látható, jobb kezében birétumot tart. Stílusa: barokk (Forrás: KÖH műemlékjegyzék)

Magtár

A szabadon álló, téglalap alaprajú épület, háromszintes tömegével a Baross Gábor utca legmeghatározóbb épülete. A magtár tetőszerkezete nyeregtetős, mely az épület mindkét végén kontyolt.

A magtár földszint és az emelet között osztópárkánnyal és főpárkánnyal rendelkezik. A hosszoldal két végén rizalitszerűen három kváderes falsávval tagolt. Ablakai fekvő téglalap alakúak és kőkeretesek.

A bejárat feletti mészkőbe kronosztikus feliratot véstek, melyből az építés ideje is kitűnik: 1834. (Forrás: KÖH műemlékjegyzék)

fotók:bakonyszombathely.hu