A török világban a falu elpusztult és ekkor dőlt romba ősi temploma is… – Császár 2.rész

(A kép illusztráció – Forrás:wikipedia, fotó:Sors bona)

A mai Kisbér környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is…

Folytatás:

„…Az Esterházyak 1698 táján lettek az urai és most is gróf Esterházy Miklós Móricznak van itt nagyobb birtoka.

A plebánia anyakönyveibe e község Caesarea Pannonia néven van bevezetve.

Van itt egy 43 méter mély ártézi kút, erdészeti hivatal, polgári olvasókör és hitelszövetkezet.

A török világban, 1529-ben a falu elpusztult és ekkor dőlt romba ősi temploma is. 1843-ban és 1861-ben a község nagyobb része leégett.

Mostani két temploma közül a római katholikus 1772-ben, a református pedig 1784-ben épült.

Ide tartoznak Kárpatus, Kurcsi és Makk puszták.

Ez utóbbi 1368-ban Gergely de Mok nevében tûnik föl. 1407-ben possessio Mok. Gara László birtoka volt, a ki azt a porvai kolostornak adományozza, a mihez Ulászló 1441-ben királyi beleegyezését adja.

1514-ben Nagy Makki Uriel és Nagy Albert Kis-Makkon birtokosok és a kastélyuk is említve van. Később ez is az Esterházyaké lett.

A község egyik dűlőjének Apostagi rét a neve.

Határában feküdt hajdan Apostag falu, melyet V. László 1453-ban Kerekes Pál tatai várnagynak adományozott.

A hajdani falu helyén még ma is sok faragott követ találnak…”

(forrás:mek.oszk.hu – Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – írta:Vende Aladár)