A „rejtett város” – A kisbériek nagy terveket melengetnek…

/A képen: Marosszéki János vb. titkár: „Községünk nagy fejlődés elé néz”. – Forrása: library.hungaricana.hu/Dolgozók Lapja, 1968. július/

Talán érdekes lehet, mit írtak a múltban a sajtóban, különböző tanulmányokban, könyvekben… –  Kisbérről és környékéről.

Alábbiakban Kisbérről olvashat egy cikket a 20. századból –  mégpedig 1968-ból:

“A „rejtett város”

Kisbérnek, egy kis jóindulatú kerekítéssel ötezer lakója van. Ez a nagy község azonban mégsem közönséges település, mert a helybeliek szemében rejtett városnak számít. S van is ebben valami igazság, tizennyolc bakonyaljai falu ölelésében, vasútvonalak és fontos közutak találkozási pontján fekszik a község, amelynek lakói elégedetlenek az elmúlt évtizedekben elért fejlődéssel.

Ez a dinamikus elégedetlenség a most induló gyorsabb fejlődés alapja. A kisbériek nagy terveket melengetnek, lokálpatriotizmusukat nem lehet meghatottság nélkül tudomásul venni. Városi funkciókat akarnak ellátni, a 18 környező falu igazi centrumává akarják fejleszteni a nagy átmenő forgalommal is megáldott települést.

Pirik Imrével, a fiatal, koncepciózus párttitkárral, Balogh Józseffel, a község fejlesztését szervező tanácselnökkel és Marosszéki Jánossal, a serény tanácstitkárral a mostani helyzetet és a közeli jövőt elemezzük. S szavaikból az derül ki, hogy Kisbéren is mozgásba jött az eddig szunnyadó tetterő. A falu vezetői azt magyarázzák az embereknek, hogy csak velük együtt válthatják valóra a nagy terveket, nélkülük nem sokra mennének.

Kisbérnek megvannak az adottságai, hogy rejtett városból idővel igazi városi településsé fejlődjék. Ez elsősorban a lakosságon múlik, a községükért áldozni tudó emberek százainak összefogásán.

A jövő: új víz- és csatornahálózat, ipari üzemek letelepítése, a főtér arculatának átformálása, az első emeletes lakóházak sora, s végül, de nem utolsó sorban, igazi kereskedelmi és kulturális centrum kiépítése.

Micsoda program és mennyi pénz ez! Nem lehet elszakadni a valóság talajától, ezeket az elképzeléseket nem lehet máról holnapra megvalósítani. A hetvenes években azonban mindez megvalósul. S hogy mindez nem hiú ábránd, azt a már ma látható serény cselekvés és tervszerű fejlesztés bizonyítja.

A ma létesítményeiben benne van a holnapi Kisbér elhivatottsága, a ma még rejtett városnak számító, de egyes városi funkciókat már ma is betöltő község igazi városias településsé válása.

A megye és a járás vezetői jóindulattal figyelik és támogatják a kisbériek törekvéseit. Ez a támogatás nem merül ki az együttérzésben, hanem milliós nagyságrendű anyagi hozzájárulásban gyümölcsözik.

A főtéren álló kopott műemléktemplom csonka tornyából nézve máris kirajzolódnak a holnapi Kisbér fejlődésének határozott vonásai.”

Forrás: library.hungaricana.hu/Dolgozók Lapja, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám) / 1968-07-07 / 158. szám