”  Kozma-emlék Kisbéren” – A mellszobor készítésének, felállításának története

/A képen: Kozma liget /

Talán érdekes lehet, mit írtak a múltban a sajtóban, különböző tanulmányokban, könyvekben… –  Kisbérről és környékéről.

Alábbiakban Kisbérről olvashat egy cikket a 20. századból –  mégpedig 1896-ból:

”  Kozma-emlék Kisbéren.

Magyarország lótenyésztése körül oly kiváló érdemeket szerzett boldogemlékezetü leveldi Kozma Ferencz miniszteri tanácsosnak carrarai márványból készült mellszobrát, mint azt a földmivelésügyi miniszierium már jóváhagyta, április 26-án a déli órákban fogják Kisbéren leleplezni.

A sikerült mellszobornak igen érdekes története van. Horváth Adorján fiatal szobrász (Mátray tanárnak kitünö tanitványa) egy évi önkéntességi igényét elmulasztván érvényesíteni, háromévi rendes szolgálatra soroztatott be, s most Kisbéren méneskarbeli katona.

A kisbéri ménesnek érdemes parancsnoka a lovarda emeletén tágas helyiséget bocsátott Horváth Adorján rendelkezésére, mely most a fiatal szobrász-méneskatona műtermét képezi. Itt készült a Kozma-emlék, s most befejezéséhez közel áll, s a nagy kastélytól balra eső parkrészben lesz elhelyezve.

A mellszobor az életnagyságnál jóval nagyobb, talapzata fekete belga gránitból lesz, ez szintén készen van, s Szegeden a Fischer-czégnél készült. A szobor leleplezésénél képviselve lesz a földmivelési minisztérium, meg lesz hiva a Kozma-család s Kisbér vidékének intelligencziája bizonynyal fényesen lesz képviselve.

A szobor eredeti gipszmintázata pedig bronzozva lesz, és a kisbéri kastély emeleti tágas előcsarnokában fog felállítani. A szobor leleplezésének napján délután 3 órakor lesz a négyéves félvérkanczák osztályversenye, az azt követö napon délelőtt pedig a döntöverseny. A futamok távolsága 3000 m. E kipróbálás után tudvalévőié a 4éves kanczák mint tenyészállatok osztatnak be a ménesbe.

A mi pedig a szobor alkotóját, Horváth Adorján müvészkatonát illeti, öt a kisbéri ménes jeles parancsnoka Dezső Gyula százados, a katonai szolgálat ideje alatt, a hyppologiába, és pedig főképen annak küllemtani részébe alaposan be fogja vezetni, s ily módon a közel jövőben egy minden tekintetben kiképzett ló-szobrásza lesz a hazának.

Horváth Adorján tehát ugy a művészet mint pedig a lóügy szempontjából hasznosabban nem fogja eltölthetni katonai szolgálati idejét Kisbéren, mint a hogy azt a ménos parancsnoka igen elörelátólag tervezi.”

Forrás: Library.hungaricana.hu/Vadász- és Versenylap 1857-1919 / Vadász- és Versenylap 40. évfolyam, 18961896-04-05 / 16. szám