Kisbér környéke: egyházak, néprajz és műemlékek krónikájából Ászáron

/Ászár, Jászai Mari szülőháza légi fotón – Forrás:wikipedia, fotó:Civertan/

Kisbér és környéke régmúltjával már több alkalommal foglalkoztunk. Nem véletlenül, hisz gazdag emlékekben, eseményekben, régen volt, illetve ma is meglévő műemlékekben egyaránt.   Most Ászárral foglalkozunk:

Az előző rész ugyanebben a rovatban olvasható!

“…NÉPRAJZ

A község földrajzi nevei felidézik a történelmet. Legrégibb földrajzi neve Cherfew (Cserfő) 1358-ban már szerepel. Ma ezt a területet Cserkúti-dűlőnek hívják. Bácsi-szőlők, Bácsi-tag a középkori Bács (1460 Boach) falu helyére utal. Huszár erdő (1848-ban honvédeket temettek ide). A régi tulajdonviszonyokra utal: Tanító-dűlő, Kántor-dűlő, Pap-dűlő, Jegyző-tag, Harangozó-föld.

Általánosan elterjedt építkezési mód volt a községben az ágasfás-szelemenes tető (Pl. József Attila u. 18. /1862/, Kossuth Lajos u. 17. /1861 /). A konyha tüzelőberendezésére jellemző a hátsó falhoz épített 150 cm magas és 115 cm széles, hasáb alakú kenyérsütő kemence, (Pl. Jászai Mari tér 2.).

KATOLIKUS, EVANGÉLIKUS ÉS REFORMÁTUS EGYHÁZ

Oklevelekben az “ászári parokiális egyház rektorát” már 1410-ben említik. A templom később a reformátusoké, majd a 18. század elejétől ismét a katolikusoké. Az 1714. évi canonica visitado említi: “Temploma van, de a török háborúk alatt szinte teljesen tönkrement. Szent György tiszteletére van szentelve” 1740 körül újították fel. 1777-ben Fellner Jakab tervei alapján építették ma is álló templomukat, melyet szintén Szent György tiszteletére szenteltek. 1803-ig a kisbéri anyaegyházoz tartozott, azóta önálló. Az anyakönyveket 1783-tól vezetik.

A kevés számú evangélikus Bakonyszombathely leányegyházaként kapott lelki gondozást.

Református gyülekezete valószínűleg még Török Bálint idejében alakult. Első ismert nevű prédikátora Pápai Halász György, akit 1621-ben választottak meg. 1674-ben Virágh János ászári prédikátor is megjelent a pozsonyi vésztörvényszék előtt. A 17-18. századfordulón az erősödő ellenreformáció hatására Esterházy elűzette a református prédikátort, s a templomot visszaadta a katolikus egyháznak, holott “a lakosság nagyrésze eretnek, kisebb része katolikus” volt.

A türelmi rendeletet követően az első istentiszteletet Kovács Mihályék pajtájában tartották 1787. június 13-án. Az első anyakönyvi bejegyzés dátuma: 1787. június 21. A templom alapkő-letétele: 1793. március 19. a templomszentelésre 1793. november 24-én került sor.

MŰEMLÉKEK

Műemlék az 1777-ben copf stílusban emelt katolikus templom. Figyelmet érdemel a 18. század második feléből származó barokk oltár és szószék.

Műemlék jellegű a templomkertben álló, 1778-as évszámot viselő sírkő, mely Petrus Kulingernek állít emléket.

Műemlék jellegű a szabadkéményes konyhával, kemencével rendelkező, 1863-ban épült lakóház a Dózsa György út 2. szám alatt. Jászai Mari szülőháza ma emlékmúzeum. Az 1760-1769 között Fellner Jakab által épített barokk borpince, egykori sörház.

Az 1831-ben emelt késő klasszicista evangélikus templom 1932-ben épült tornyával. Berendezése az 1830 körüli évekből származó klasszicista oltár és szószék…”

forrás:library.hungaricana.hu, Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza