/Súr légifelvételen – Forrás:wikipedia, fotó:Civertan/
Sorozatunkban virtuálisan körbejárjuk a Kisbéri Járás településeit, számba vesszük a környék értékeit, érdekességeit – a teljesség igénye nélkül.
Most Súrral, a középkorban teljesen elnéptelenedett, később szlovákokkal betelepített bakonyaljai településsel foglalkozunk.
A község első okleveles említése 1436-ból származik. Neve valószínűleg személynévből keletkezett. /SWR/ Súr nevű vezért már a 955-ös augsburgi csatánál is említenek. Ismerünk szláv eredetű Súr személynevet is.
Hasonló nevű a Pozsony megyei magyar Súr.
Okleveles említése 1436: Swr. 1441-tõl a falu a porvai pálos rendi szerzeteseké volt, a 16. századra elnéptelenedett. Az 1536. évi adójegyzék pusztának minősítette.
Az elpusztult faluhelyet újabb betelepítésre tették alkalmassá nagy kiterjedésű makkos és egyéb erdői, legelői. Súr 1650-ben a Nyugat-Magyarországon hatalmas birtokkal rendelkező Zichy család tulajdonába került.
A Zichyek 1716-ban szlovákokat telepítettek le a faluban.
A jobbágytelkeken a gabonafélék mellett zöldség-, gyümölcs- és kendertermesztés is folyt.. 1724-ben az új falu már 20 telepessel bírt, akik erdőirtással növelték határukat.
A földterület ennek ellenére kevés volt a kétnyomásos gazdálkodás meghonosításához, ezért Répce prédium földjeit is kiosztották a súriak között. A jobbágytelkekhez minden esetben gyümölcsös, veteményes, káposztás, kukorica és kenderföld tartozott.
1765-ben már öt utcája volt. Az 1784-1787-es népszámlálás szerint Zichy Miklós birtokán 211 házban 289 család élt. Népessége 1349 fõ volt. 2 papot, 3 nemest, 1 tisztviselőt, 26 polgárt, 78 parasztot, az utóbbi kettő 91 örökösét és 710 zsellért írtak össze. Határa átlagos mennyiségű termést adott.
Földjein főleg rozsot termeltek. Lakosainak egy része letelepülésétől fogva szenet égetett. A zsellérek nyaranta eljártak részarató és cséplőmunkára. Kézművesei közül a takácsok nevezetesek.
Termékeiket Veszprém, Győr és Székesfehérvár piacán értékesítették. Az 1836-os helységnévtár magyar-szlovák faluként említi. Betelepült lakosai római katolikus és evangélikus vallású szlovákok.
A prédikációkat magyar és szlovák nyelven tartották. Az 1800-as évek második felében a község katolikus egyháza az ágostonrendi szerzetesek kezébe került, ők szerezték meg a környező birtokok egy részét is.
A II. világháború harcai a településen 1945. március 21-én értek véget. 1950-ben Veszprém megyétől Komárom megyéhez csatolták. (forrás:bameva.hu)
Súri műemlékek:
Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom
A dombtetőn álló, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású késő barokk templom a 18 század végén épült. A templom tornya az épület nyugati homlokzatához csatlakozik.
(Katolikus templom légi felvételene – Forrás:wikipedia, fotó:Civertan
A szentélyhez kétoldalt kapcsolódó, négyzet alaprajzú mellékhajók csatlakoznak. A főpárkány fölött timpanon látható. A hajó és a szentély is síkmennyezetes. A toronyalj boltozata középen 18785-ös számmal van ellátva. A historizáló falképek 1942-ben készültek.
Az orgonát Swoboda és Brauner készítette 1903-ban. A templomot Zichy Miklós építtette, a torony 1798-ban készült el.
Az 1892-1895 közötti felújítás során a hajót meghosszabbították és ekkor készült el a szentély is. (Forrás: KÖH műemlékjegyzék)
Petőfi S. utca 7.A súri főutcán található öreg diófa tövében megbújó apró parasztházat egy váci házaspár vásárolta meg évekkel ezelőtt, akik azzal a céllal érkeztek a Bakony aljára, hogy a Duna-menti városból kilépve egy más környezetben töltsék majd nyugdíjas éveiket a családjukkal.
Nem kellett sokáig keresgetniük, mert a Petőfi utca 7. szám alatti nagyon romos házban megtalálták ”szerelmüket”. A házban korábban asztalos és festőműhely működött, előtte egy szegény kőművesmester lakta.
A kevésbé magas lakhatási igényeknek köszönhetően a házban sok minden eredetiben megmaradt, a felújítások elmaradása miatt viszont a tető majdnem beszakadt, a falak teljesen vizesek voltak.
A jelenlegi tulajdonosok boldogok voltak, hogy megmenthetnek egy olyan házat, amely gyermekkorukat idézi fel. Megtartották a ház tipikus 3 osztatú (szoba – konyha – szoba) alaprajzi elrendezését.
A tetőszerkezetet újraácsolták. Ügyeltek, hogy a héjazat bontott cserépből készüljön, így eredeti hatást kelt. A felújítás során sikerült megmenteni a régi nyílászárókat, sőt a jó szakmunkásoknak köszönhetően, az eredeti alapján újakat is készítettek.
A földes tisztaszobát hajópadlóval burkolták. A volt istálló új funkciót kapott, abból került kialakításra a fürdőszoba.
A teljes berendezést a házban meglévő bútorok felújításából és a faluban hozzá vásárolt bútorokból állították össze. A belső enteriőrben semmi oda nem illő tárgyat, bútort nem lehet találni. A tulajdonosok, hozzáértőként, tudják, mit is vihetnek be egy korhűen felújított parasztházba.
Terveik közt szerepel, hogy a nyári konyhát újra rendeltetésszerűen használatba veszik, és a füstölőt felújítják.
Példaértékű az a hagyománytisztelet, melyet a Baraczka család gyakorol a súri lakban. A ház megtekintésekor érezhető, szinte kézzel fogható volt az a szeretet és tisztelet, amely a tulajdonosokból a ház iránt áradt. (forrás:bameva.hu)
Súr történetéről, látnivalóiról sokat tudhat meg IDE KATTINTVA:
Szabadidőpark:
Harangjáték:
Életfa:
Lombkorona tanösvény
fotók:sur.hu
Írj Te először kommentet "Ismeri Kisbér környékét? Súr, az újjászületett nemzetiségi település"