Ő is Kisbéren látta meg a napvilágot: Székely Artúr

/A kép illusztráció – Széchenyi u.1, háttérben a zsinagóga – forrás:kisberikronika.hu/

Néhány alkalommal olyan Kisbéren született, vagy ide származott, esetleg életének egy szakaszát itt töltő emberekkel foglalkozunk akik sokat tettek a városért, valami jelentőset alkottak itt:

„Székely Artúr, született Schlesinger (Kisbér, 1887. március 26.– Budapest, 1952. július 27.) közgazdasági író.

Élete

Schlesinger Vilmos kereskedő és Pollák Regina fia. Tanulmányait Budapesten és több külföldi egyetemen folytatta. 1910-13-ban a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének, majd 1914-1916-ban a Magyar Vámpolitikai Központ titkára lett.

1916-tól a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara titkára, külkereskedelmi osztályának vezetője volt. Emellett 1923-tól a Magyar Vámpolitikai Központ igazgatója, 1920-tól a Magyar Külkereskedelmi Szövetség igazgatója volt.

1927 és 1932 között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Külkereskedelmi Közleményeit szerkesztette. 1945-től 1948- ig a Kereskedelmi és Iparkamara megbízott főtitkáraként működött. Megalakulásától a Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának tagja és a lap belső munkatársa volt.

Magánélete

Első felesége Kántor Margit volt, Kántor Alfréd és Pickler Carleu (Kornélia) lánya, akit 1914. július 4-én Budapesten vett nőül. 1919-ben elváltak.

Második felesége Richter Anna (1892–1963) volt, akivel 1920. november 23-án kötött házasságot. 1938-ban áttért az evangélikus vallásra. Lánya (első feleségétől) Székely Zsuzsanna (1915–?) volt.

Főbb művei

• Háború és közgazdaság (Budapest, 1915)
• Háborús gazdasági törvények és rendeletek (I-VI., Budapest, 1917–1918)
• Importőrök kiskátéja (Budapest, 1919)
• Kiviteli politikánk és a gazdasági válság (Budapest, 1921)
• Magyarország kereskedelmi szerződéses politikája (Budapest, 1926)
• Emlékirat a kereskedelmi mérleg passzivitásáról (Bertalan Istvánnal és Gyömrei Istvánnal, 1928)
• A Németországgal kötendő kereskedelmi szerződés (1928)
• A középeurópai vámpolitikai közeledés kérdése (Budapest, 1931)
• A magyar külkereskedelem irányainak változásai a forgalmi korlátozások éveiben (1935)
• Középeurópai kereskedelmi politika (Budapest, 1936)
• Gyümölcsértékesítés (Budapest, 1940)”

Forrás:wikipedia