Kisbér krónikájából: Komárom vármegye egyik régebbi országútja is itt halad…

/A kép illusztráció!/

A mai Kisbér környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is…

„…Az állami és törvényhatósági közútak Komárom vármegye területén általában jókarban vannak, de mivel legnagyobb részben kőalap nélkül szűkölködnek, ki vannak téve az idők viszontagságainak. Országútjai közül egyesek az ország legrégibb útjai közé tartoznak. Ilyen a Mészáros-út, melyen a régebbi időben a hízott vágó-marhát hajtották Bécsbe; de ezt a forgalmat a vasút foglalta le.

Újabban ezen az úton találkozunk leginkább az úgynevezett »burslisokkal«, kik a rossz gebéket hajtják a bécsi lóvágóhidra. A Mészáros-út a vármegyei községek közül Bánhidán, Kocson, Nagyigmándon, Bábolnán és Banán halad át és a vármegyét 41.0 km. hosszban szeli.

Komárom vármegye régebbi országútjai még: a budapest-bécsi, mely Neszmély, Danaalmás, Ószőny, Újszőny, Ács községeken vonul keresztül; hossza 44.03 km., a komárom-érsekújvári, mely Szentpéter, Újgyalla, Perbete, Jászfalu, Kolta községeken vonul át, hossza 34.60 km.

A komárom-kisbér-pápai vonal, mely Kisigmánd, Nagyigmánd, Csep, Ete és Kisbér községeken vonul át, hossza 33.6 km. A bajcs-perbete-kisújfalusi út, mely Bajcs és Perbete községeken halad át, hossza 17.00 km.

Újabb útak a komárom-gútai és udvard-bajcsi út, melyek 1904-905-ben épültek.

A Komárom vármegye területén végighúzódó állami útak hossza 719.52 km., melyeknek a fentartása évenként 43.124 korona terhet ró az államra. A törvényhatósági útak hossza 428.93 km. s ezek fentartási költségei 130.304 koronára rúgnak, melynek fedezésére 9% évi útadó van kivetve, a mi évenként 95.000 korona…”

(forrás:mek.oszk.hu – Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai)