(fotó:pannonhalma.network.hu – Bakonyszombathely)
Sorozatunkban virtuálisan körbejárjuk a Kisbéri Járás településeit, számba vesszük a környék értékeit, érdekességeit – a teljesség igénye nélkül. Most Bakonyszombathellyel, az őskori, avarkori településsel foglalkozunk.
A község külterületén elhelyezkedő Feketevíz pusztai-tavak természetvédelmi területe, érintetlen erdeivel, értékes vad- és madárállományával, igazi kikapcsolódási lehetőséget kínál a kirándulóknak.A község népessége: 1530 fő.
Bakonyszombathely területén őskori kőeszközöket találtak, késő avar-kori sírokat tártak fel.
A 17. század végén evangélikus és katolikus magyarok, majd a 18. század végén stájerországi németek költöztek területére.1792-ben a település nagy része tűzvész áldozata lett.A lakosság megélhetését a 19. század második felétől a 20. század közepéig a növény- és állattenyésztés, valamint a környező bányák biztosították.Bakonyszombathelyen már a századelőn volt vasútállomás és távírda, mely az interurbán telefonhálózatba 1922-ben kapcsolódott be. 1944 márciusától súlyos harcok színhelye volt, ekkor égett le a kastély, a téglaégető, a pincegazdaság és több mint száz lakóház.
1949-ben a volt Esterházy uradalmat Állami Gazdasággá szervezték, melyet 1990-ben privatizáltak és újjáalakítottak.
Lakóinak a mezőgazdaság mellett, szolgáltató-, társas és egyéni vállalkozások adnak munkát.
A Bakonyszombathelyi Evangélikus Gyülekezet kezdeti történetének feltárásában felbecsülhetetlen forrás az ”Emléklapok a Bakonyszombathelyi Ág. Hitv. Evang. Gyülekezet Életéből” c. kiadvány (Pápa, 1895), amelyet Hofbauer Pál, a gyülekezet lelkésze állított össze 1895. szeptember nyolcadikára.
A születési anyakönyv az 1712. évvel kezdődik, a házasok anyakönyvét 1741-ben, a halotti anyakönyvet, pedig 1786-ban nyitotta meg a gyülekezet lelkésze.Feltételezhető, hogy már a reformáció hajnalán gyökeret eresztettek a faluban Luther tanításai. Bakonymagyarszombathely ugyanis a reformáció idején (és a későbbi századokban is) a cseszneki uradalomhoz tartozott, amely a XVI. század elején Enyingi Török Bálint tulajdona volt.
1746. december 30-án, amikor Gróf Esterházy Ferenc meghalt, az akkori evangélikus lelkész ezt írta az anyakönyvbe: ”cujus memoria sit in benedictione!”, azaz: „Emlékezete legyen áldott!”.A templom legrégebbi tárgyi emlékei egy ostyasütő vas 1672-bõl, amely feltehetően török kovács munkája és egy aranyozott ezüst gyónókehely a következő felirattal: ”1695. akkori falu birája: Maratskó István; Predikátor: Szeli András idejében szombathelyi ekklesiában való kelch; Szakál Benedek törvénybiró idejében készült”.
fotó:bakonyszombathely.hu
A gyülekezet jelenlegi temploma a második a gyülekezet történetében. Az első templom építésének éve ismeretlen, csak annyit tudunk, hogy a jelenlegi helyén állott, sárból volt rakva, zsuppal fedve, és előtte harangláb állt két haranggal.
Szent Imre Római Katolikus templom
A szentélyhez mindkét oldalon négyzet alaprajú épület tömeg csatlakozik. Az egyik oldalon a sekrestye, a másikon, pedig a grófi kápolna található. A déli oldalon található a karzat feljárója. A karzat alja csehsüveg boltozatú, a szentély pedig fiókos dongaboltozatú. Az orgonát Karl Klöckner építette 1830-ban.A templomot 1760 körül Esterházy Imre és Klára építette, majd 1913-ban Esterházy Béla átépítette.
Stílusa: barokk (Forrás: KÖH műemlékjegyzék)
Magtár
Írj Te először kommentet "Ismeri Kisbér környékét? Bakonyszombathely, az őskori és avarkori település"