Ismeri Kisbér környékét? Festői környezetben Ácsteszér – híres szülötte Táncsics Mihály

(a fényképen Táncsics szülőháza)

Virtuálisan körbejárjuk a Kisbéri Járás településeit, számba vesszük a környék értékeit, érdekességeit – a teljesség igénye nélkül. Tartson velünk!

Ácsteszér festői környezetben helyezkedik el a Bakony északi lábánál, Komárom-Esztergom megye délnyugati szegletében.

A települést Kisbér felől megközelítve az utazót megragadja a Feketevíz pusztai tavak mentén kanyargó, tölgyerdőkkel határolt út szépsége, hangulata.

A község legmagasabb pontjáról a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó Móri-árok, másik irányban pedig a Pannonhalmi Apátság sziluettje tárul elénk. A tiszta levegőjű környezet, a vadban gazdag erdőségek vonzó úti céllá teszik a községet.

A környék lovas és kerékpáros túrákra, gyalogos természetjárásra különösen alkalmas.

A község népessége: 768 (magyar, német) fő. A település területe: 17,73 km2, népsűrűsége: 43,32 fő/km2.

Római Katolikus templom – forrás:wikipedia, fotó: Fmvh

A település első okleveles említése 1392-ben Alch Thezer volt. Neve az itt lakó ácsokra utalt. A középkorban népes falu volt, majd a törökök elpusztították. 1543-tól elnéptelenedett.

A 17. századtól az Esterházy család birtokolta. 1699-bõl származó pecsétnyomója, melyen liliom és fejsze látható, a fakitermelésre utal. A településen 1772-tõl németek, magyarok és néhány szlovák család lakott.

A 20. század elején volt a legnagyobb a falu lélekszáma, lakói főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. A II. világháború harcai 1945 március 27-én értek véget területén.

Az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet, mely 1960-ban alakult, 1977-ben egyesült az akai, súri és csatkai szövetkezettel, majd ismét önállósult. Jelenleg több, mint húsz vállalkozás és vállalkozó tevékenykedik a községben.

A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez.

Táncsics Mihály szülőháza:

A XIX. század egyik legjelentősebb magyar demokrata gondolkodója 1799. április 21-én született, az akkor még Veszprém vármegyéhez tartozó településen.

Édesapja telkes jobbágy volt, s ő maga is életének első két évtizedét jobbágyként élte le a bakonyalji kisközségben, 1790-ben épült vályogfalú szülőházában. Részben a személyesen is megtapasztalt jogtalanság késztette arra, hogy minden tehetségével és erejével a jogegyenlőségért és társadalmi igazságosságért harcoljon.

Pályája a jobbágysorból a takácsmesterségen és a tanítóskodáson át ívelt a radikális elveket valló publicista politikusi munkásságig. Már felnőtt fejjel végezte el tanulmányait.

Politikai nézeteit könyvekben népszerűsítette, mely munkák forradalmi szelleme miatt 1847-ben bebörtönözték, s csak 1848. március 15-én nyerte vissza szabadságát.

A szabadságharc ideje alatt is a demokrácia következetes megvalósításáért küzdött: „Minden erőmet, tehetségemet arra fordítom, hogy magyar hazánk, az európai  nevezetes országok sorában méltó helyet foglaljon el” – írta 1848 nyarán lapjában, a Munkások Újságában.

A nemzet fejlődése és a társadalmi haladás Táncsicsnak egyaránt fontos volt. A szabadságharc bukása után hosszú évekig bujkált, majd újabb hosszú börtönbüntetést szenvedett. A kiegyezés után ismét aktívan politizált.

Rövid ideig működő lapja, az Aranytrombita, a kapitalizálódó Magyarország jogfosztottjainak, a szegényparasztoknak és munkásoknak az érdekében tevékenykedett.

A politikus életútját bemutató kiállítás egykori szülőházában 1971-ben nyílt meg. Az épület a falu régi utcavonalas házsorának jellegzetes nyugat-magyar típusú oldaltornácos háza.

Jelenlegi külsejét az 1910-es években történt átépítés során nyerte el. Az épületbe belépő látogató a szabadkéményes, középen kenyérsütőkemencével ellátott konyhába jut.

A két szoba közül a konyhától balra eső helyiség a XIX. század közepének paraszti lakáskultúráját mutatja be.

A jobboldali szobában elhelyezett kiállítás Táncsics Mihály mozgalmas, harcban, szenvedésben bővelkedő életpályáját követi nyomon.

Korabeli újságokból származó metszetek, fotók, s Táncsics munkáiról készült fotómásolatok segítségével tárul föl a látogató előtt a jobbágysorból indult író küzdelmes élete. (forrás:bameva.hu)