Kisbér környéki nevezetességek: Sarlós Boldogasszony templom

/fotó:Nagy Pál/

Ropok Ferenc plébános a hívek kérésére engedélyt kért a kápolna építésére. A szentkút feletti dombra egy nagy fakeresztet állított 1859-ben. Koncz Jeromos bakonybánki lelkész IX. Pius pápától különleges áldást eszközölt ki 1862-ben a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére építendő kápolna javára.

Megyéspüspöki engedély alapján szobrot is állítottak a hívek, ez azonban nem az a szobor, amit ma láthatunk a kápolnában.

A hely lelki kisugárzása nemcsak a környékbeli híveket vonza, hanem az egész országból nagy számban zarándokolnak ide, még a Felvidékről, Erdélyből és Délvidékről is igen nagy számban látogatják meg a Szűz Anyát.

A búcsújárók lelki tisztulást és vigaszt találva térnek otthonukba. A csatkai nagybúcsún anyanyelvünk mellett fölzeng a németek és szlovákok éneke, de itt csodálhatjuk meg a festői viseletben idezarándokló cigányság tarka tömegeit is.

A Szentkút e századi történetéhez tartozik, hogy 1942-ben a szervita atyák menedékházat építettek a völgyben. Az ötvenes évek végén készült a dombról levezető kőlépcső és a kápolnát körülvevő kőbástya. 1966-ban rendbehozták a kápolna tornyát, majd 1969-ben a cserépfedést és a külső falakat. 1984. július 1. óta Szekeres Dezső volt Csatka plébánosa.

Egyetértésben az akkori megyéspüspökkel Dr. Szendi Józseffel elindította az 1987-88-as Mária évben a kis kegykápolna megnagyobbítását, amely azóta el is készült. Háromhajós templom lett a kis kápolnából úgy, hogy az eredeti, régi kápolna megmaradt, a nagy boltívek megnyitásával pedig a két oldalhajót összekapcsolták a kegykápolnával.

A kápolna a völgynek belső végénél áll. Három oldalról domb veszi körül. Karcsú épület, hegyes toronnyal, Kétszárnyú ajtaja félköríves kőkeretben áll. Amint belépünk, szemben találjuk az oltárt: alsó része kő, felső része fa.

Tabernákulumán két angyalszobor között csontszínű feszület áll. Az oltár mögött, falhoz támasztva magas, faragott keret látható, csúcsán az Atyaisten szobrával.

A keret felső részében áll a Boldogságos Szűzanyának egyszerű kegyszobra két angyal között. A fején korona van és az év meghatározott napjain változatos ruhákba öltöztetik. A bal oldalon a falon Szent Erzsébet, a jobb oldalon Szent Imre hercegről festmény található, Károlyi Gyula, festőművész munkája. Az oltár feletti boltozaton a secco a szentkútnál történt csodás gyógyulásokat ábrázolja.

A másik képen Szűz Máriát látjuk, a kis Jézussal, aki elé két angyal nagy szentírást tart. a baloldalon a fal mellett a Fatimai Szent Szűz szobra áll, amelyet Kondor Lajos magyar lelkész küldött Fatimából a kápolna századik évfordulójára.

Csatka- Szentkút légi felvételen – Forrás:wikipedia, fotó:Civertan

A templomban található még a Jézus Szíve szobor, Szentháromság színes gipszszobra, a kisded Szűz Mária fekvő szobra. Az oltár felhajtható lapján az olajfestmény Szűz Máriát mutatja a kis Jézussal, mellettük Zakariás, Erzsébet, a kis Ker. Szent Jánossal, valamint Szent Anna és Joákim. Találunk még a templomban Mária Szívének szobrát és Sarlós Boldogasszony szobrot is.

A tér közepére a szabadtéri oltár fölé, 1986-ban székely díszítésű baldachint emeltek.

A völgy mindkét szélén kőlépcső vezet le a padsorokhoz. Mögöttük jóval lejjebb van a szentkút medencéje, amiből a víz állandóan folyik. A bal oldali dombon, a bükkfák közé ékelve húzódik meg a remetelak. A házikó előterében áll a remetekereszt.

A lakórész bejárata előtt kis lourdesi grotta van, amelyet Laták Nándor remete készített. A benne álló Mária szobrot a hívek adományából vásárolták, 1964-ben. A kápolna mögötti dombon Csöbönyei József első remete barlangját látjuk.

A jobb oldali dombon áll, Názer Imre remete emlékfülkéje a Magyarok Nagyasszonya szobrával. Vele szemben találjuk a Getszemáni Jézus tiszteletére állított emlékművet.

Ez Mohári Lőrinc remete nevét örökítette meg. Kissé odébb a fák között kőkereszt áll Mária szoborral.

Nem messze innen falombok között Nepomuki Szent János kőoszlopa látható.         (forrás:csatkaimaria.hu)

(forrás:wikipedia – fotó:Civertan)