Elnevezések, érdekességek, hagyományok Kisbér földrajzáról

A patakok felduzzasztásával festői szépségű halastavak keletkeztek:

Batthyány-tó, Nagy-tó, Kőmalom-tó, Kismalom-tó, Nádasi tavak. Határának földrajzi nevei a múltat idézik:

Ivánka régen Iwanka theleke /1525/, Körtéjes /1358/, Kőharaszt alatt, Sós-tó /1668/, Kert-alja, Pörös föld, Kis -hegy, Öreg-hegy /1759/, Papföld, Fisárja, Zsellér-Páskom, Káposztáskertek, Kender-föld, Talpas-berek /1842/ egy kuruc-labanc ütközet emlékét őrzi.

Közigazgatási bíráskodásra utal: Vesztőhely /1842/.

Lótenyésztés emlékét őrzi: Ló-kert / itt tartották a lóversenyeket).

Felszínalkotó kőzet az agyagmárga, ami homokkal, kaviccsal, lösszel keveredik.

A kibányászható agyagmárga becsült mennyisége 3835 E. tonna.

Éghajlata nedves kontinentális jellegű, uralkodó szélirány Ny-Ény-i.

Évi középhőmérséklete 9,7 C. A csapadék sokéves átlaga 650 mm, az éves napfénytartam 2020 óra.

A Bakony lombos erdei- Nagybéri, Hántai, Ágazati, Saliházi erdő a település belterületéig nyúlik le.

A faállomány nagy része cser-, tölgy- és gyertyánfa. Az erdők rendkívül gazdagok vadállományban, ezért a térség a vadászok kedvelt szórakozó helye.

A vadak közül leggyakoribb a szarvas, őz, fácán, ma már kevesebb a nyúl.

Turisztikai szempontból jelentős a védettnek nyilvánított Feketevízi és Saliházi erdő.

A kistérség (2014-től Kisbéri Járás –  a szerk.)  települései mind közlekedés-földrajzilag, mind a gazdasági vonzás tekintetében kisrégiót alkotnak.

A vonzáskörzethez 18 település : Kisbér, Ászár, Hánta, Bársonyos, Kerékteleki, Tárkány, Csép, Vérteskethely, Bakonysárkány, Aka, Súr, Ácsteszér, Csatka, Réde, Bakonybánk és Bakonyszombathely tartozik.

A kistérség közlekedés földrajzi szempontból optimális környezetben fekszik.

Kedvező közlekedési helyzeténél fogva a térség turisztikai szempontból átmenő pontja a Vértes, Bakony, és a Balaton felé irányuló forgalomnak.