A híres versenyló, Kisbér kalandos életű gazdája: 2. RÉSZ, a család tragédiája

(Alexander Baltazzi – Fotó:wikipedia)

Kisbérről – a híres Kisbérről származó versenylóról – már olvashattak lapunkban. Gazdájával, Alexander Baltazzival még nem foglalkozunk. Ismerkedjen meg vele, regényes életével, családjával, a császári udvarhoz fűződő kapcsolatával…

Az első részt ugyanebben a rovatunkban („Abszolút Kisbér” – „Hagyomány”) olvashatja!

„A mayerlingi tragédia

Alexander Baltazzi unokahúga, Mary von Vetsera 1888 őszén lett Rudolf szeretője. Találkáikat Larisch grófné (1856–1940), Erzsébet császárné és királyné legidősebb fivérének, Wittelsbach Lajos bajor hercegnek leánya, Rudolf unokanővére szervezte, aki anyagilag le volt kötelezve a trónörökösnek. Az egzaltált és állhatatlan természetű Rudolf rendszeres kapcsolatokat tartott fenn más nőkkel, főleg prostituáltakkal. Idegállapota miatt öngyilkosságra készült, ehhez társának a 17 éves, hiszékeny és rajongó Mary von Vetserát választotta.

1889. január végén I. Ferenc József császár (1830–1916) felelősségre vonta fiát a Maryhez fűződő erkölcstelen viszonya miatt. 1889. január 28-án Rudolf főherceg arra kérte Larisch grófnőt, hogy hozza el a Hofburgba Mary von Vetserát, azzal az ürüggyel, hogy elbúcsúzhasson tőle. A leányt a trónörökös kiszöktette a Hofburgból. A Mayerlingi vadászkastélyba mentek, ahol január 30-án holtan találták őket. A botrányt eltussolták, a rendőri vizsgálat eredményeit eltitkolták. Valószínű, hogy Rudolf agyonlőtte Mary von Vetserát, azután maga is öngyilkos lett.

Az eset pontos körülményeit ma is kutatják. Bécsben olyan szóbeszéd is elterjedt, hogy Mary nagybátyja, Alexander Baltazzi, értesülvén Mary megszöktetéséről, utánuk ment volna Mayerlingbe azzal a szándékkal, hogy akár erőszak árán is visszahozza 17 éves unokahúgát. Nem tudni, hogy Maryt élve, vagy holtan találta a vadászkastélyban. Szóváltás, majd verekedés alakult ki, ennek során Alexander ölte volna meg a trónörököst. Mary halálát eltitkolták, holttestét azonnal eltávolították Rudolf mellől. Január 31-én a mayerlingi kastélyból titokban a közeli heiligenkreuzi ciszterci apátságba vitték, ott az öngyilkosok kriptájába helyezték. A szomorú eseményen csak nagybátyja, Alexander Baltazzi és gyámja, Stockau gróf vehettek részt, anyja megjelenését a rendőrfőnök nem engedélyezte. A Vetsera családot teljes hallgatásra kötelezték. Mary holttestét csak jóval később helyezhették át mai sírhelyére, a heiligenkreuzi temetőbe.

A tönkretett család

A mayerlingi tragédia után a Baltazzi és a Vetsera család tagjai kegyvesztettek lettek az udvarnál. Az arisztokrácia kiközösítette őket. A gazdag és befolyásos családot a Mayerlingban történtek társadalmilag teljesen ellehetetlenítették. Az császári család tagjai és az udvari emberek ugyanis Mary Vetserát (és természetesen vele együtt a családját is) okolták a trónörökös haláláért. A császár környezete titokban olyan híreszteléseket is terjesztett, hogy a trónörököst Mary mérgezte meg, mielőtt öngyilkos lett.

Alexander nővére, Helene minden felelősséget a család korábbi jó barátjára, a császári család rokonára, Marie von Larisch grófnőre hárított, akiben mindenkor megbíztak, és aki, mint idősebb barátnő kísérte Maryt, és kerítőnőként szállította a 17 éves leányt a 31 éves, nős főhercegnek. A hivatalos bécsi cenzúra könyörtelenül bezúzatta Helene minden védekezési kísérletét. Az özvegy elhagyta Ausztriát, csak az első világháború és a Habsburg-ház bukása után tért haza. Alexander Baltazzit, a trónörökös halálával kapcsolatos, őt is érintő híresztelések ellenére az osztrák hatóságok nem zaklatták. Mértéktelen játékszenvedélye következtében vagyonát elveszítette, szegénységbe és nincstelenségbe jutott. Mindenkitől elfeledve halt meg Bécsben, 1914. november 11-én, vakbélgyulladás következtében.”

Forrás:wikipedia