“A sokarcú Kisbér” – 3. rész: “Régi dicsőség, hová lettél!?”

/A kép illusztráció – Lossonczy-telep/

Talán érdekes lehet, mit írtak a múltban a sajtóban, különböző tanulmányokban, könyvekben… –  Kisbérről és környékéről.

Alábbiakban Kisbérről olvashat egy cikket a 20. századból –  mégpedig 1968-ból:

FOLYTATÁS:

“A sokarcú Kisbér

Mit tud a község múltjáról kedves Olvasónk?

…Az állami ménesbirtok 1853-ban alakult. Azután, hogy az 1848/49-es szabadságharc kormányának miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost kivégezték az osztrákok, és ez a Batthyány-birtok is a kincstár tulajdonába került:

A nemes urak után most már nemes angol telivérek határozzák meg a település sorsát, alapozzák meg hírnevét, írják be nevüket a „történelembe”.

Mert a méneskari tisztek nagy hatalmat kaptak itt, s bizony egy lónak nagyobb volt az értéke, becsülete, mint az embernek…

A lovak persze minderről nem tehettek, s mert valóban remek jószágok voltak, nevezetessé is tették a települést. Az első angol telivérnek, amely idekerült Deerslayer volt a neve.

Nevezetes kisbéri ló volt Bona Vista, Gunnesbury (ezt a lovat örökítette meg a ma is a községben álló szobor, amely a múlt század neves szobrászának, Fadrusz Jánosnak az alkotása). S Kisbérről származott a híres Kincsem is, a derbyk legyőzhetetlen sztárja…

Régi dicsőség, hová lettél!? Ma gépjavító állomásáról, hengermalmáról, sütőüzeméről, termelőszövetkezetéről és iskolájáról nevezetes a Bakony-alj központja.

S az ‘egykori urak, grófok, méneskari tisztek helyett a dolgozó emberek határozzák meg a település sorsát, alakítják életét. S így van ez rendjén…”

 

Forrás: library.hungaricana.hu/Dolgozók Lapja, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám) / 1968-07-07 / 158. szám

 

VÉGE!