„…egy reggelre arra ébredtek a kisbériek, hogy a szobruk eltűnt!”

/Kép forrása:Library.hungaricana.hu/Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)  / 1984-07-28 / 176. szám/

Talán érdekes lehet, mit írt a megyei sajtó a 20. században Kisbérről és környékéről.

Alább az 1980-as évekből olvashat egy cikket:

„…Egy ízben nagyszámú levelezőlap került a birtokunkba, melyek közül az egyik felkeltette a figyelmet. A Kisbért ábrázoló lapon Wenckheim Béla lovasszobrát fedeztem fel. Kíváncsi voltam, hogy mi lett a sorsa ennek a szép alkotásnak és ezért érdeklődő levelet intéztem az ottani általános iskola igazgatójához.

Goóz István igazgató válaszlevele sok érdekes adattal gazdagította eddigi ismereteimet. A közlésből kiderült, hogy a szobrot Fadrusz János alkotta. Szakkönyvek tanúsága szerint a kitűnő mester életében három lovasszobrot készített. Mária Terézia szobra Pozsonyban került felállításra 1896-ban, melyet az első világháború után leromboltak. Mátyás király sokak által ismert kolozsvári lovasszobrát 1902-ben leplezték le, míg a kisbéri Wenckheim- szobrot 1901-ben. Így elmondhatjuk, hogy hazánkban- ez az egyedüli köztéri Fadrusz-szobor, mely tény tovább emeli értékét.

A szobor állításának indító okait nem ismerjük, mert a volt kisbéri méntelep iratanyaga Becsbe került, s mivel magánkézben van, így a kutatás megoldhatatlan. Annyi bizonyos csupán, hogy Wenckheim Béla miniszter Ferenc József királyt országjáró útjain rendszeresen elkísérte, s amikor a király 1889-ben egy hadgyakorlat során Kisbérre látogatott, az őt fogadó és kalapját levevő minisztert ábrázolja a szobrász. A kisbériek szerint Wenckheim Béla, mint a telivéreket szerető lótenyésztő, sokat segített az 1858-ban létesített ménesbirtok fejlesztésében is.

A szobor sorsa és története változatos. 1901-ben Darányi Ignác földművelés- ügyi miniszter leplezte le a Batthyány család romkápolnája mögötti Pokoldombon. 1941—1942-ben az akkori ménesparancsnok a parkot átrendezte és a szobor a kastély előtti térre került. Itt később barbár kezek a kantárszárat letörték, megcsonkították az alkotást.

1967-ben egy reggelre arra ébredtek a kisbériek, hogy a szobruk eltűnt! Az éjszaka folyamán emelőszerkezetes gépkocsival leemelték talapzatáról, és Bábolnára vitték. Az érvelés szerint a kisbéri ménes megszüntetésével a szobornak már nincs helye ott. Az akkor alakuló, fejlődő bábolnai ménes telephelyén „jobban mutat” — érveltek. A kisbériek fellépésére végül visszakerült a lovarda és a kastély (ma kórház) közötti hangulatos térre Fadrusz János szép alkotása.

Gyulán is volt szobra a haladó gondolkodású Wenckheim Bélának. Előbb a népkerti csarnok előtt, majd a takarékpénztár előtti parkban állt.
Kastélya Fáspusztán gyermekotthon szerepét tölti be.

E kitűnő hazafit még ellenfelei is korrekt, lovagias férfiúnak tartották. Az utókor és főleg a marxista történelemtudomány még nem minősítette.

Körösladányban a katolikus temetőben, az Ybl-tervezte kriptában nyugszik. Sajnos, az épület az enyészet sorsára jutott, a műemléki felügyelőség helyreállítaná, de nincs, aki gondnokságot vállalna felette. Jó lenne, ha a nagyközségi tanács felülvizsgálná eddigi álláspontját és gazdájává válna az épületnek.

A kisbériek valami hasonlóra már példát mutattak…

Miklya Jenő

 

Forrás:Library.hungaricana.hu/Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)  / 1984-07-28 / 176. szám

 

Kiemelések tőlem – a szerk.