Hánta: Itt volt egykor a megye déli felének legnagyobb egyházi intézménye

/Középkori apátság – A kép illusztráció!/

Kisbér régmúltjával már több alkalommal foglalkoztunk. Nem véletlenül, hisz gazdag emlékekben, eseményekben, régen volt, illetve ma is meglévő műemlékekben egyaránt.  Folytatjuk Hánta krónikáját:

Az előző rész ugyanebben a rovatban olvasható!

„…A középkorban a mai Komárom megye déli felének (akkor Veszprém megye) legnagyobb egyházi intézménye, a Szent Mihály Arkangyalról elnevezett hántai társaskáptalan és prépostság volt. Alapításának pontos időpontja nem ismeretes.

Első hiteles forrás, amely megemlíti, 1239-ből származik. Az oklevelet IV. Béla király adta ki, amikor visszaadta a hántai Szent Mihály egyháznak a korábban elvett osztári és paloznaki szőlőket.

Első ismert prépostja Smaragd 1244-53. Monostorát 1253-ban említik első ízben. Egy falmaradványa a mai Nádasd pusztán 1853-ban még állt. Romer Flóris határozta meg pontos helyét és méreteit.

A hántai prépostok több esetben a király vagy a királyné személyes szolgálatában állottak, ezért több esetben birtok adományokban részesültek (Kisbér, Nagybér, ászári-, osztári-, etei részbirtokok).

1273-ban a győri várat megszállva tartó osztrák portyázó csapatok, majd 1276 nyarán Csák Péter hadai fosztották ki, s mint az egykorú okiratban olvasható:

„Hanta egyház javaitól, jogaitól, kegytárgyaitól, szent ruháitól és felszentelt edényeitől, ékességeitől súlyosan és nyomorúságosan megfosztott és terhes állapotban van, és elszegényedvén csaknem végső szükségre jutott.”

Páduai Szent Antal tiszteletére emelt katolikus templomát 1828-ban emelték…”

forrás:library.hungaricana.hu, Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza