A város híressége: ismerje meg kicsit jobban a Kisbéri félvért!

Ez vezetett oda, hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér elkobzott kisbéri birtokán egy 300 kancából álló ménest állítottak fel.

Eredetileg angol telivéreket akartak tenyészteni, de ennyi angol telivér kanca beszerzését nem tette lehetővé a Monarchia anyagi helyzete.

Ezért csak néhány angol telivért szereztek be, az állomány többi részét vegyes fajtájú, de gondosan válogatott kancákkal töltötték fel.

A magyar királyi lovarda 1858-ban épült fel Kisbéren, és máig Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájának számít.A szelekció által egyre egységesebbé váló kancaállományt az első időben angol telivér ménekkel fedeztették, s ezért típusában egészen ahhoz hasonlatossá vált.

Hogy elkerüljék a telivérekre jellemző finom csontozatot, idegességet és igényességet, egy idő után mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, és 1904-tõl már egy kisbéri félvérrel, Fenék I-gyel is.

Az első világháború után a tenyésztés iránya megváltozott, már a telivérek helyett csak kisbéri és mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, így a kisbéri félvér tömegesebb lett, de megőrizte eleganciáját, gyorsaságát.

A kisbéri félvér méneket igen gyakran felhasználták a gidrán tenyésztésében is.

Az 1940-es évek elején hosszas keresés után három trakehneni mén érkezett Kisbérre, kiválasztásukkor lényeges szempont volt, hogy a trakehneni fajta állt a legközelebb a kisbérihez.

Széplak (Goldlack sz. 1927.) és Formás (Format sz. 1936.) értékes tenyésztési vonalakat alapított, amelyek ma is léteznek.

A második világháború megtizedelte az állományt.

Többek között 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba vittek, és ott elárvereztek.

Fajtatiszta tenyésztésük az 1953-ban megalapított Hungarian Horse Associationnak köszönhetően mindmáig fennmaradt.

A megmaradt 150 kisbéri ló a Bábolnai Állami Gazdaság tulajdonába került. Ezekkel a kancákkal és a magánménesek állományából álló sárvári ménes kancáival kezdődött a fajta regenerálása.

Az 1960-as években kezdődött, meggondolatlan keresztezések, amelyek egy új sportlófajta megteremtését tűzték ki célul, a kisbéri félvért veszélyeztetett helyzetbe sodorták, a régi tenyésztési vonalak nagy rész eltűnt.

Az 1989-ben megalakult Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület a megmaradó népies és az egykori törzstenyészetekből kikerült állományból próbálja a hagyományos vonalakat megmenteni, és új vonalakat teremteni.

A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók. Az angol telivérhez igen hasonló, elegáns megjelenésű, szilárd szervezetű hátasló, amely könnyebb hámos munkára is alkalmas.

A kancák marmagassága bottal 163-179 cm.

Leggyakoribb színe a sárga és a pej, de előfordul szürkében és feketében is.

A kisbéri félvért leggyakrabban nyereg alatt használják, nagyon eredményes díjugró és díjlovagló kategóriákban.

Fogatlónak is kiváló. Sportló létére elég okos.