(Batthyány Boldizsár és Benedek 1500. december 12-én Budán II. Ulászlótól kapott címere – Forrás:wikipedia)
Kisbéren mindenkinek ismerősen cseng ez a név: Batthyány. Elég csak a Batthyány-kastélyra gondolnunk. De mi köze volt a családnak Kisbérhez?
A 18. században Kisbér a Batthyány család birtokába került.
A család kiemelkedő személyisége gróf Batthyány Kázmér, aki az 1849-es magyar kormány külügyminisztere volt.
Felajánlotta a Magyar Tudós Társaságnak teljes rohonci és kisbéri könyvtárát.
Emigrációja alatt kisbéri birtokát elkobozták. 1853-ban Ferenc József császár itt alapította meg a helyi lótenyésztést és a vele kapcsolatos szakértelmet felhasználva a kisbéri királyi ménest.
A Batthyány családról
A család eredeti neve Kővágó Örsi család volt, és a Veszprém megyei Felsőörsről származtak.
Nemességüket a honfoglalás korára vezették vissza.
Kővágó Örsi György házasság révén 1398-ban megszerezte Battyán falut (a mai Szabadbattyán).
György fia Albert azután a Battyáni nevet vette fel, amit utódai később Batthyány formára változtattak (eredeti kiejtése: battyáni, mai közkeletű ejtése:battyányi).
1522-ben Batthyány Ferenc báró (?-1566) királyi adományul több Vas vármegyei birtokot kapott. Ezek közül a legfontosabb Németújvár volt (ma Güssing, Burgenland).
A török hódítás következtében a család a battyáni birtokát elvesztette és Németújvárra tette át székhelyét. Batthyány Ferenc ezután a Habsburgok pártjára állt és Szapolyai János király ellen harcolt.
Érdemei jutalmául számos további birtokadományban részesült, és 1563-ban, Miksa király uralkodása kezdetén már a legelőkelőbb magyar főúrnak számított a Királyi Magyarországon.
A grófi címet 1630-ban kapták meg (Batthyány I. Ádám királyi kamarás). Innentől a családnak grófi, illetve hercegi ágát tartják nyilván.
Fia, Batthyány (II.) Ádám országbíró feleségül vette gróf Strattmann Eleonórát, akitől két fia született,
Lajos és Károly. Utóbbi 1755-ben megkapta az engedélyt édesanyja és édesapja családi neveinek kettős használatára (Batthyány-Strattmann).
1764-ben pedig római szent birodalmi hercegi rangot nyert. Ez az ág azonban fiaiban kihalt.
A hercegi rang ezután bátyjának, Lajos nádornak leszármazottaira szállt át, elsőszülöttségi jogon.
A család további ismert tagjai:
Batthyány Benedek 1511, budai várnagy
Batthyány Boldizsár (1537–1590), humanista tudós, alkimista, könyvgyűjtő
Batthyány (I.) Ádám (1610–1659) gróf (1630), császári és királyi kamarás.
Batthyány (II.) Ádám (1662–1703) gróf, altábornagy, dunántúli és Kanizsával szembeni végvidéki főkapitány, országbíró.
Batthyány Lajos Ernő nádor (1696–1765), kancellár, nádor
Batthyány Károly József (1698–1772) herceg (1764), tábornok, II. József császár nevelője
Batthyány József (1727–1799), kalocsai, majd esztergomi érsek
Batthyány Ignác (1741–1798), erdélyi püspök, könyvtáralapító
Batthyány Franciska grófné (1802–1861)
Batthyány Kázmér – Illusztráció a Vasárnapi Ujságban (1868)
Batthyány Kázmér (1807–1854) politikus, a Szemere-kormány külügyi- illetve ideiglenes földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter
németújvári gróf Batthyány Lajos
Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar miniszterelnök
Batthyány Gusztáv (1803–1883) herceg, Angliában élt és a versenylótenyésztéssel foglalkozott
Batthyány-Strattmann László (1870–1931), „a szegények orvosa”, 2003-ban a katolikus egyház boldoggá avatta
Batthyány Ervin (1877–1945) anarchista politikus, közíró
Batthyány Gyula (1887/8-1959) híres festőművész
Batthyány Margit grófnő (1914–1959), Franciaországban élt és versenylótenyésztéssel foglalkozott
Batthyány Bálint gróf (1942–) a Batthyany Kultur-Press Kft többségi tulajdonosa
Családi legendák
Zsófia főhercegné, Ferenc József császár édesanyja felkínálta bájait az akkori szépségideált megtestesítő Lajos grófnak, a későbbi miniszterelnöknek, de visszautasításra lelt, s az sem kizárt, hogy az 1848–49-es forradalmat és szabadságharc leverését követően Zsófia bosszúvágya is szerepet játszhatott a gróf agyonlövetésében. (forrás:wikipedia)
Írj Te először kommentet "Ők voltak Kisbér birtokosai: a „Kővágóörsi” család…"