…Ászáron hozta létre híres ménesét Schwarzenberg Alajos herceg…” – Ászár múltjából

/A kép illusztráció/

Kisbér és környéke régmúltjával már több alkalommal foglalkoztunk. Nem véletlenül, hisz gazdag emlékekben, eseményekben, régen volt, illetve ma is meglévő műemlékekben egyaránt.   Most Ászárral foglalkozunk:

Az előző rész ugyanebben a rovatban olvasható!

„…Felekezeti megoszlása 1848-ban: 715 katolikus, 604 református, 190 evangélikus és 6 zsidó volt.

Katolikus iskola a 18. század elejétől működik a községben. Az 1714. évi canonica visitatio megállapította: „Tanító: Dravarics György, nyelvészeti osztályt végzett. Mivel egyetlen gyerek sem jár iskolába, tanítói fizetést nem kap.”

Mai iskoláját 1892-ben – Hérics Márton plébános kezdeményezésére – építették, 1961-ben bővítették. Református elemi népiskola az egyházközség megalapításától, evangélikus elemi népiskola 1810-től működik a községben.

1890-ben alapították a Kisbér-füzitői Egyesült Gyár Rt. burgonyakeményítő-, szörpgyárat. 1896-ban hozta létre Ászáron híres ménesét Schwarzenberg Alajos herceg.

Jelentékeny paraszti szőlőkultúrája alapján a történelmi (Ászár-Bársonyosi) borvidékhez tartozik.

Társadalmi életének mozgalmasságára utal az 1929-ben alakult Ászári Önkéntes Tűzoltó Testület, majd 1930-ban a Polgári Lövészegylet, 1934-ben a Római Katholikus Ifjúsági Egyesület. Az említetteken túl dokumentumok tanúskodnak az Ászári Katholikus Leánykör működéséről. Népkönyvtárát 1927-ben kapta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól.

A második világháború harcai 1945. március 27-én értek véget a falu területén. Az Ászári Aranykalász Termelőszövetkezet 1950-ben alakult. 1978-ban csatlakozott hozzá a Kerékteleki Béke Tsz.

A Hősök terén 1989 októberében avatták fel a II. világháború áldozatainak emlékművét. Lakossága 1970-ben 1774 fő volt, területe 1869 ha. 1977. április l-jétől Kisbér és Hánta közös tanácsú nagyközséghez csatolták… „

forrás:library.hungaricana.hu, Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza