Ismeri Kisbér környékét? Császár – a kőkorban is lakták, az újkorban több tűzvészt is átélt

/Császár község látképe madártávlatból – forrás:wikipedia, fotó:Civertan/

Sorozatunkban virtuálisan körbejárjuk a Kisbéri Járás településeit, számba vesszük a környék értékeit, érdekességeit – a teljesség igénye nélkül. Most Császárral, az őskorban, később a rómaiak és avarok korában is lakott településsel foglalkozunk.

Császár község Komárom-Esztergom megyében.

Fekvése

Komárom-Esztergom megye D-i peremén, erdők ölelésében fekszik Császár község.

Megközelíthetősége: Kisbér 10,5 km, Vérteskethely 7,5 km, Szákszend 11 km, Dad 6,5 km, Oroszlány 19 km távolságra található.

Története

A település és környéke már az őskor-ban is lakott volt.

Őskori kőeszközök, a rómaiak korából, avar korból való leletek kerültek itt a felszínre.

A falu elnevezése (a Császár főnévre vezethető vissza) személynévből ered.

Császár határában talált római sírkő, szarvasvadász ábrázolásával (i.sz. 2. század)

Első írásos említésére 1233-ból vannak adatok. 1332 körül Csór nemzetség-beli Tamás csókakő-i és (vár)gesztesi várnagy kapta a falut adományul a királytól.

1529-ben az átvonuló török csapatok dúlták fel, megmaradt lakói elmenekültek, hosszú időre lakatlanná vált.

1622-ben református magyarok népesítették be.

1645-ben a falut sújtó nagy földrengés szinte teljesen lerombolta. Újjáépítése után az Esterházy család lett birtokosa.

A falu mellett a Rákóczi-szabadságharc alatt a kuruc csapatok nagy győzelmet arattak.

A XIX. században többször lett pusztító tűzvész martaléka, azonban a csapást mindannyiszor kiheverte.

A falu mai lakói főleg erdő- és mezőgazdasággal foglalkoznak. Nagy hagyománya van a szőlőművelésnek és bortermelésnek is.

Templom a levegőből, Császár község – Forrás:wikipedia, fotó:Civertan

Apostag

A falu határában levő erdőben az ún. Kopaszhegy alatt még a múlt század elején is láthatók voltak egy elpusztult település: Apostag romjai.

Kendertó (Csesztreg)

A település nevét az oklevelek 1228-ban említik először, nevét ekkor Cheztreg alakban írták.

Kendertó, vagy Csesztreg Árpád-kori elpusztult település is a falu határába esett, a mai Császártól délkeletre.

1228-előtt Kendertó a Csák nemzetség-beli Miklós comes birtoka volt.

1228-ban fent nevezett Miklós comes a települést fiaira hagyta.

1328-ban Csák nemzetségbeli Kendertói Miklós kiegyezik Twdbegh fiával, Ilbegh comes-szel.

A császári horgásztó légi felvételen  – Forrás:wikipedia, fotó:Civertan

Nevezetességei

Műemléknek nyilvánított római katolikus temploma 1771 és 1775 között épült Fellner Jakab tervei szerint.

Református temploma 1748-ban épült, műemlék jellegű.

Ismert emberek

Itt született 1958. szeptember 28−án  Nyári Irén festőművész.

forrás:wikipedia

A Császár, Kossuth L. utca 75. szám alatt álló ház 1912-ben épült, fő architektúrája a tornác, melyet középen négy oszlop tart. Utolsó tulajdonosa, az eredeti hangulat megtartása mellett, teljes rekonstrukciót hajtott végre az épületen, valamint padlófűtés és fürdőszoba került kialakításra.

A vizesblokk megjelenésével az alaprajzi struktúra megváltozott, de ez nem rontotta el az eredeti főfalak adta terek egymáshoz való kapcsolódását. A ház szoba – szoba – szoba – konyha elrendezésű volt eredetileg, az átalakítást követően pedig szoba – előszoba – fürdőszoba – szoba – konyha helyiségek láncolata lett.

A régies konyhának, melyben ma is működőképes az eredeti sparhelt, külön bejárata van. A ház központi bejárata a szobából kialakított előszobánál található.

Az előszobából balra nyílik a „tisztaszoba” és a fürdőszoba, valamint innen jobbra nyílik a másik szoba, melyből a konyhába jutunk át. A házhoz több ezer négyzetméteres, részben füves kert tartozik, mely kiváló az eredeti funkciójának, vagyis a háztáji konyhakerti gazdálkodásnak.

forrás:bameva.hu

Műemlékek Császáron:

Szent Péter és Pál Római Katolikus Templom:

(fotó:csaszar.hu)

A szabadon álló kerítés fallal körbe vett egyhajós, egyenes záródású templom déli oldalán található a torony. A szentély felett kontyolt nyeregtető van. A szentély nyugati oldalához csatlakozik a sekrestye. A szentély és a hajó csehsüveg boltozatú.

A hajó bejárati oldalánál található a karzat. A szentély festett oltárarchitechturáját 1775-1776 között Dorffmeister István festette. A templom berendezésében különleges a hajó alakú szószék, a padok és a húsvéti gyertyatartó továbbá a keresztelő kút, melyek 1775-ben készültek.
Az orgonát Luber Xavér Ferenc 1793-ban építette. A templom Fellner Jakab tervei alapján barokk stílusban 1771-1775 között épült. (Forrás: KÖH műemléki jegyzék)

Református templom:

(fotó:csaszar.hu)

Kőkereszt:

A római katolikus templom előtt található klasszicista stílusban készült kőkereszt 1804-ban készült. A lépcsős vörös márvány alépítményen hasáb alakú, felül ívesen lezárt, feliratos talapzaton áll a fémkorpuszok kereszt.

A kereszt tövében Mária-alak van. A felirat szerint György Imre szombathelyi kanonok, császári plébános sírhelye fölé állították, 1804-ben. (Forrás: KÖH műemléki jegyzék)

Néhány egyéb látnivaló:

(fotók:csaszar.hu)