(Császár határában talált római sírkő, szarvasvadász ábrázolásával i.sz. 2. század – (képrészlet, a teljes kép alább látható!) – forrás:wikipedia)
A mai Kisbér környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is…
„…Császár, magyar nagyközség a Vértes alján, 455 házzal és 2400 róm. kath., ref. és ág. ev. vallású lakossal, a kik között a reformátusok túlsúlyban vannak.
Van saját postája, távíró- és vasúti állomása.
Már a rómaiak korában megült hely volt, a mit az itt talált gazdag római lelet bizonyít.
Első írott nyomával csak 1416-ban találkozunk, de minthogy ekkor már Mihály nevű papját említik, bizonyos, hogy ez időben már egyházas, tehát régóta fennálló helység volt.
1418-ban Chazar alakban van említve, Losonczi Bánffy László birtokaként.
Később Török Imre lett az ura, ettől kapta Héderváry Ferencz, a ki Battyán Benedeknek adta zálogba. 1526-ban Bakith Pál, testvére, leánya és neje bírták.
1706 deczember végén vak Bottyán táborozott itt és a Győr felől jövő császári csapatokat megtámadva, közülök ötszáznál többet levágott…”
(forrás:mek.oszk.hu – Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – írta:Vende Aladár)
(Császár határában talált római sírkő, szarvasvadász ábrázolásával i.sz. 2. század – forrás:wikipedia)
Írj Te először kommentet "Már a rómaiak korában megült hely volt… – Császár 1. rész"